Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZFÉNYSZARU 309 a) Év: 1699 1715 1720 1745 1760 1766 168 család 104 gazda 116 gazda 157 re- 181 redemptus demptus 19 irredemptus b) Év: 1786 1828 1869 1880 1890 2225 4141 4582 4376 4783 5677 Év: 1910 1920 1930 1941 1949 1960 6806 7311 7797 8017 7753 7542 Telepítő községek közé tartozik, létszámát tekintve sok telepest küldött a kiskunsági pusztákra. 1743-ban már túlnépesedett lakossága Ferencszállásra küldött telepeseket, 219 lelket. Jászkarajenőre pedig a puszta tagosítása után a XIX. században indult meg az áradat, 1850-60-as években közel 300 család vándorolt ki ide.

27 De átszivárogtak a szomszédos Pest megye területére is, ott birtokokat vásároltak, s több család költözött át (Szentmártonkátára, Nagykátára s néhány Tápió menti község is fogadott be fényszarusiakat.

28 5. 1433-ban Zsigmond arról intézkedik, hogy a fényszarusiak ne használják az egri káptalan birtokában lévő Szt. Andrást.

29 Tehát ekkor Fényszaru már saját határain túl terjeszkedett. 1473-ban Fényszaru-szék néven említik a községet, Berénnyel, Négyszállással és Árokszállással együtt kiváltságot kapott település. Ekkor a régtől fogva szokásos 500 Ft évi cenzuson és 300 Ft évi tegzespénzen kívül minden egyéb szolgáltatás alól mentesült.

30 A XVI. század közepén elpusztult, csak a XVII. század első harmadának végén népesült bcújra, Fodor F. szerint jelentős mértékben az északi hegyvidék megyéiből.

3

' Megjegyezzük, hogy a szomszédos települések is palócoknak tartják őket, a néprajzi vizsgálatok is erős kapcsolatot mutatnak a palóc vidék kultúrájával.

32 1643-ban a nagykőrösiek is segítik őket templomuk felépítésében.

33

1649-ben már jelentős község lehetett, s nemcsak egy felekezet lakta, ugyanis Pálffy Pál nádor nem engedélyezi a kálvinista lakosoknak a külön csapszék és mészárszék felállítását.

34 A r. k. egyház anyakönyvei 1692-ben kezdődnek. Ekkor már a reformátusok nem élnek a faluban, mert 1699-ben tiszta katolikus faluként jegyzik fel.

35

1699-ben még fatemploma van, kőtemplomát 1702-ben építik fel.

36 1705-ben 2 bírója, 2 tanácsbelije, 1 nótáriusa, 1 hadnagya, 3 tizedese, 1 egyházfija, 1 harangozója, 1 molnára, 1 kocsmárosa és l-l kondása, gulyása, csikósa és juhásza van feljegyezve, mint községi alkalmazott. Ugyanakkor Rákóczi hadaiban 139 fő szolgált és 5-en elestek.

37 1706-ban 25 lovas és 115 gyalogos szolgál, ami kiemelkedő létszám jászsági viszonylatban.

38

1720-ban kálváriát emelnek, amelyen kereszt alakban a négy sark án kis kápolnát, közepén pedig kőemelvényt építenek.

39 1772-ben Dósa Pál jászkapitány eltiltja a fényszarusiakat, hogy a zempléni kálvinistáknak ingyen élelmet adakozzanak.

40 Ez időben a si'apora népesség nem találva helyi lehetőségeket új rajokat bocsát a kiskunsági Félegyházára.

41 Az insurgens seregek számára 1806-ban 2000 porció kenyeret szállítanak a fényszarusiak az átvonuló orosz seregek által meghagyott készletekből Kókára.

42

1829-ben emeletes községházát építenek, majd 1831-ben mezővárosi rangot kap Jászfényszaru. A városi ranggal együtt azonban csak hetivásár tartására kap jogot. 1845-ben Ferdinánd négy országos vásár tartását engedélyezi.

43 1848/49-ben 123 katonát szavaznak meg, 11 fővel többet, mint amennyi a jászsági kontingensből rájuk esik.

44 1848 júniusában Fényszaru 38 Ft külön segélypénzt gyűjt össze, s Pintér László lovasszázados pedig nyugtában ismeri el, hogy 1

1 kardot és 21 pisztolyt Jászfényszaru fő198 redemptus 57 irredemptus 6 inquilinus 1900