Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Jászfényszaru 1. A megye északkeleti részén fekszik, a Zagyva bal partján. Talajának túlnyomó része homok, a közvetlen folyóparton pedig vályog. Élő vize a Zagyva és a Galga.

1 1960-ban lakóinak száma: 7542, népsűrűsége: 99,0, határterületének nagysága: 13240 kh, lakóépületeinek száma: 2214.

2 2. 1433: Fennszaru

3

, 1473: Fewnszaru - szék

4

, 1528: Fevenszaru

5

, 1699: Jász-Fenszaru

6

, 1710: FÖvén Szaru

7

, 1713: Fenszaru

8

, 1799: Fénszaru, Jász Fénszaru

9

, 1828: Fénszaru

10

, 1852: Fényszaru

11

,1879: Jász-Fényszaru

12

,1895: Jász-Fény szaru

13

, 1910: Jászfényszaru

14

. A mai köznyelvi használatban: Fényszaru. Háromtagú szóösszetétel: a) Jász-: vö.: bevezető, b) -fény-: az ismeretlen eredetű föveny = homok" jelentésű szó származéka.

15 c) -szaru: a „szarv" jelentésű finn-ugor eredetű, rokon nyelvekben is meglévő szó származéka.

16 „Sarló, félhold, azaz szarv alakú volt a fövény lelőhelye".

17 Semmi köze tehát a névnek a Lehel kürthöz, a jászok szimbólumához. Ugyanis a korai magyarázatok ezzel hozták a község nevét összefüggésbe, s ma is ez a közkeletű magyarázata.

18 3. Legfontosabb régészeti lelőhelye a Barátok tava nevű vadvizes határrész, ahonnan Hild Viktor még a század elején neolit, bronzkori, szarmata, Árpád-kori és középkori leleteket, illetve a község területéről 7 db római császárkori pénzt gyűjtött be és adott át a szolnoki múzeumnak. A Damjanich Múzeum jászfényszarui leletanyagát ma is ez képezi. Ezen kívül a Borjú járás nevű részről került még elő Árpád-korból származó lelet.

19 Néprajzi jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: kertes, majd tanyás település. Tornác nélküli vert falú és kerítésű házak, díszes házorom keresztekkel. A község belsejében ma is tüzelős ólak találhatók. Homokos részén rozstermesztés, szőlőművelés és paraszti juhtartás folyt. Különélő nagycsalád jellemző volt. Jelentős arányú a cigány lakossága. Jászsági aranyosbársony főkötő, jászsági suba, hímzett színes ködmön és kisbunda az T. világháborúig jellegzetes viseletdarabja volt. Karácsonyesti, húsvéti kolompolás, Jézuskeresés, betlehemezés, bakfazék dobás általános szokás volt. A garabonciás és táltoshit is élt. A

II. világháború előtt Seres Kata gyógyító asszony volt a környéken ismert. Szomszédaik palóc eredetűeknek tudják a fényszarusiakat.

20 4. Fodor F. eredetileg is jász településnek tartja Fényszarut, olyannak, amely nem valamely magyar község helyét foglalta el, hanem maguk a jászok alapították.

21 1550-ben nem szerepelt a török defterben, de lakói rövid idő múlva visszatérhettek, mert Gyárfás I. azt írja: „1553-4-ben adózásait teljesítette", ám ezután újra elpusztulhatott, mert 1555-57-ben már a többi jász szállások között nem említették; 1558-ban pedig már úgy fordul elő, mint elhagyott puszta hely."

22 1567-ben sem szerepelt az összeírásban mint adózó hely.

23 A XVI. századi történetéről nem tudunjk bizonyosat, Fodor F. kutatásai azt bizonyítják, hogy a XVII. század első harmadában telepedett újra, feltehetően 1631 körül.

24 Ettől kezdve dinamikus a fejlődése. 1699-ben már 168 család lakta. 1692-ben indult anyakönyvei szerint az első évben 45 születést jegyeztek be.

25 1699-től már népesedési adatsor áll a rendelkezésünkre.

26