Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
JÁSZFELSÖSZENTGYÖRGY 299 1852-től a vetésterület megoszlását már folyamatosan végigkísérhetjük 65 : Év: 1852 1879 1895 1935 1952 1957 1962 szántó 2417 3159 4681 4762 4797 4565 4542 rét, kert 389 490 708 612 454 546 540 szőlő 125 120 407 332 256 361 231 legelő 1105 341 384 332 323 323 270 erdő 57 64 66 78 494 497 680 nádas 17 96 48 42 61 57 termékeden 422 435 455 400 460 473 506 Összesen 4532 4609 6797 6564 6826 6826 6826 A század végén már elérte a maximumát a szántóterület, illetve alig növekedett. A rétet is felszámolták már 1852-re úgyhogy a szántó a legelő rovására terjeszkedhetett csak, s apró egyéb területekből való foglalás eredményeként. A szőlő területe valamit csökkent a filoxera megjelenése után. A korábban fekete földön telepített fajták rovására történt a változás. Az erdő területének növekedése folyamatos, ám az utolsó évtizedben szinte ugrásszerű. Nyilvánvaló, hogy a kevésbé alkalmas földeknek ez a legjobb hasznosítási módja. Az állatállomány a következő módon alakult: Év: 1766 1852 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db db szarvasmarha 582 486 708 922 866 1201 785 581 648 ló 131 231 214 249 308 290 283 364 180 juh 438 1542 581 603 515 919 518 820 825 102 937 1331 1804 1866 1414 1634 2629 Egyedül a sertéstartás jelen tősége növekedett jelentősebben először 1766-1895 között, majd a legutolsó években. Ekkor a szövetkezeti és háztáji állomány együttesen adja a kiugróbb számot. 1960-ban 516 szarvasmarha és 2056 sertés volt még az egyéni gazdaságokban. Ezt a két állatfajtát a szövetkezetek továbbra is háznál tartották az első években, megfelelő számú istállók hiánya miatt. 66 8. 1705-ben egy kézművest említenek. 67 1740-ben malmot építettek a Zagyvára. 6 * Kézműipara csak a helyi igényeket szolgálta ki, vásározó ipar sem alakult ki a XVffl-XIX. század fordulóján, mint más jászsági településeken. Iparosai céhet nem alakítottak. 69 1925-re egyetlen malma is megszűnt. Heti piaca mellett 1879-ben 1 vegyes, 2 házaló kereskedő, 2 szatócs és 2 kocsmáros volt a községben. Áruit ugyanúgy Pesten, Vácon és Gyöngyösön értékesítette, mint már a XVIII. században is. 70 1925-ben 3 boltja és 2 kocsmája volt és egy állatvásár nélküli hetipiaca. A 30-as években alakult meg a Tejszövetkezet, ez megszervezte a tejtermék összegyűjtését. 71 1945 után iparát továbbra is a magánkisipar jellemezte. 1960-ban 12 magánkisiparosa volt, ebből 3 asztalost, 3 borbélyt, 2 cipészt, 1 szabót, 1 kovácsot neveztek meg. Ugyanekkor a kiskereskedelmi boltok száma 9 volt, 1 vendéglátóipari üzemegység működött, s a kereskedelemben dolgozók száma 15 fő. 72 9. 1550-ben nem említettek írástudót a községben. 73 1699-ben temploma romokban volt. 74 1701-ben megindult az anyakönyvezés, s kőtemploma 1731-ben épült fel. 75 1851-ben 1 második osztályos vegyes tanulócsoport működött 11 fővel, 2 tanító vezetése mellett. A tanulókból 42 fiú, 35 leány. 76 A kiegyezés után több helyen szükségmegoldásként az istállót alakították át tante-
