Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

294 JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY a) Év: 1550 1567 1699 1715 Év: 18 férfi 1720 7 telkes jobbágy 4 zsellér 1745 39 család 1760 22 gazda 1766 34 gazda 64 rederaptus 67 redemptus 71 redemptus 11 irredemptus 15 irrederaptus b) Év: 1786 1828 1869 1880 1017 1810 1649 1720 Év: 1890 1900 1910 1920 2057 2378 2529 2724 Év: 1930 1941 1949 I960 2728 2770 2807 2485 A redempcióban Szt. László pusztát szerezte meg, s oda bocsátott ki gyérszámú lakosokat. Nem nagy telepítő község, de a Duna-Tisza közének szomszédos községeiben sokan vásároltak birtokokat, s költöztek át a későbbiekben, elsősorban az ott kialakuló tanyavilágba.

23 5.1387-ben a váci káptalan birtoka.

24 Ekkor még Heves megyéhez tartozott. 1460 körül Palugyay I. szerint az ideköltözött cseheket Mátyás kitelepítette volna.

25 A község nem tudni mikor került a Jászsághoz, de 1550-ben úgy nyilatkoztak róla a török defterdárok, hogy már a királyok idejében is a többi jászsági településsel együtt fizette az adóját.

26 A török időkben nem pusztult el, noha a hadak útjába esett. Szerepel az összeírásokban.

27 Sőt 1658-ban határpere volt Szentlőrinckátával, tehát már saját határain túl is terjeszkedett a község.

28 A török időkben a hatvani várhoz is adózott, nemcsak a jászberényi palánkhoz. A lakosok megmaradása mellett szól az is, hogy 1699-ben pontos tájékoztatást tudtak adni mind a robotról, mind a töröknek tett szolgáltatásokról.

29 A hagyomány szerint az itt ma is élő és egyik legvagyonosabb család, a Török család eredetileg valóban török származású volt, csak kikeresztelkedtek.

30 Anyakönyvei 1701-ben kezdődtek.

31 1705-ben 2 bírója, 1 tanácsbelije, 1 egyházfija, 1 kézművese és l-l kondása, borjúpásztora, tehéncsordása van feljegyezve községi szolgálatban álló emberként. 1705-ben Rákóczi hadaiban 43-an szolgáltak, .2 elesett.

32

1706-ban 15 lovas és 24 gyalogos szolgált.

33

1708-ban a Jászkerületi kapitány sürgőst« Berénybe kérette a felsőszentgyörgyi bírót és felelősségre vonta, mert a község elmulasztotta a. rájuk kivetett pénz, hús, abrak, széna beküldését.

34 Már ekkor is szegény településnek kell megítélnünk, mert a többi jászsági településhez viszonyítva igen kevés volt az alkalmazott pásztora, s nyilván ezzel arányban állott állatállománya is. 1731-ben Bél M. is azt írja „kis létszámú, szegény falu".

35 A redempcióban Szt. László-puszta egy részét váltotta meg saját határán kívül, s így 1410 kh-dal növekedett határterülete.

36 1848-ban a felsőszentgyörgyi katonákat a gyalog nemzetőrség 1. zászlóaljának 2. századába osztották be, s amikor a jászkun önkéntesek számára 1848 végén fehérneműre gyűjtöttek 2 pengő forintot adtak. 184JM9-ben összesen 49 katonát állítottak ki, 14-gyel többet, mint a rájuk kirótt kontingens. 1849. április 8-án helyi lakosok tájékoztatása alapján a plébánost a községen átutazó honvédtisztek a émetbarát érzelmei miatt elfogták, Gödöllőre kísérték és haditörvényszék elé állították, ahonnan Vukovits Sebő közbenjárására engedték szabadon a helyi tanácstagok és