Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁSZBERÉNY 245 A XIX. század második felétől Berény differenciált társadalma, széles nincstelen rétege következtében a Jászság agrárszocialista, majd munkásmozgalmi központjává vált. 1858-ban már élesen vetődött fel a négyszállási és hajtai határrészek tagosításakor a gazdag redemptusok és a kisföldű, elszegényedett redemptusok közötti ellentét.

50 A társadalmi feszültségek levezetéséhez kétségtelenül hozzájárult Lajosmizse és Bene 1870-es évekbeli tagosítása, s ideig-óráig megoldotta a nehézségeket, s az ellentétek kiéleződését csökkentette. Már ekkor létrejöttek azonban az első olvasókörök, köztük a Népkör, amely a mozgalmak szervezett formáját biztosította.

51 A század végén a herényiek is csatlakoztak a különböző szocialista pártokhoz, s így 1897-ben a Várkonyi-párt ceglédi kongresszusán is képviseltették magukat.

52 A legnagyobb hatású szervezet a Szociáldemokrata Párt „Testvériség" nevű egyesülete volt, amelynek működése az egész Jászságra kiterjedt.

53

1904-ben alakult meg a famunkások, a cipészek, az asztalosok és a szabók külön szakmai szervezete.

54 Ezek aztán különféle országos kongresszusokon is képviselték a berényi munkásságot, s bekapcsolták a helyi mozgalmakat az országos áramlatba. 1903-ban, 1904-ben, 1905-ben, 1906-ban rendezett Szociáldemokrata pártkongresszusokon állandó résztvevők voltak a berényi szervezetek képviselői.

55 A jászberényi szociáldemokrata szervezetek irányították a Jászságban a sztrájkmozgalmakat, az aratási szerződéskötéseket is, helyben pedig népgyűléseket tartottak és megünnepelték május 1-ét.

56 1918. november 2-án megalakították a 17 tagú Nemzeti Tanácsot, amely ettől kezdve szinte naponta ülésezett és intézte a város ügyeit. A november 4-i ülésen határoztak a Polgárőrség felállításáról. A Nemzeti Tanács s a megalakult Polgárőrség segített a rendet fenntartani. A határozatokról népgyűléseken számoltak be, s itt neves előadók (Nyisztor György, Gyetvai János) is tartottak előadást. 1918 decemberében megalakították a KMP helyi szervezetét az oroszországi hadifogságból hazatért Tóth Mihály szabóipari munkás vezetésével. 1918 novemberétől a város polgármesterei egymás után váltogatták egymást 1919. március 22-ig, amikor a két munkáspárt egyesüléséből alakult Magyarországi Szocialista Párt jászberényi helyi szervezete megalakította ideiglenes hatalmi szerveit, a parasztok, munkások és katonák tanácsát, amelyet itt „Jászberényi Követtanács"-nak neveztek. Az elnök Lázár Henrik, alelnökök pedig Lónyai Béla és Paczauer Gábor voltak.

57 Április 6-án nyolc körzetben bonyolították le Jászberényben a tanácsválasztásokat, majd ennek eredményeként április 9-én a Jászberényi Követtanács tisztségviselőit vezetői állásukban megerősítették, s melléjük véglegesen 15 tagú intézőbizottságot állítottak.

58 Táska János közoktatásügyi népbiztos március 30-án már jegyzőkönyvileg is rögzítette az iskolák államosításának tényét Jászberényben.

59 A direktórium szükségpénz kibocsátásával kívánt a nehéz anyagi helyzeten enyhíteni. Megvalósítására azonban már nem kerülhetett sor.

60 Az első szabad május elsejét ünnepélyes külsőségek között ünnepelték meg a jászberényi Margit-szigeten, a Lehel- és a Pannónia étteremben.

61 Ekkor azonban már az ellenforradalmi erők is szervezkedni kezdtek, június és július hónapban több helyen keltettek zavargást. Július 11-én liszthiány miatt pedig asszonyokból álló nagyobb csoport tüntetett a városban. A július 13-án rendezett népgyűlést -amelyen Bokányi Dezső szónokolt -, provokátorok lövöldözése zavarta meg.

62 A román csapatok közeledtével az ellenforradalmi erők egyre nyíltabban léptek fel, s a bevonuláskor a jómódú polgárokból, vezető állású városi tisztviselők fiaiból verbuválódott csapatok is részt vettek a forradalmárok üldözésében. Elfogták a direktórium és a munkástanács nagy részének tisztségviselőit és már augusztus első felében a jászberényi börtönbe szállították őket.

63 A Tanácsköztársaságnak és az azt megelőző időszaknak kiemelkedő személyiségei voltak Jászberényben: Gyetvai János, Lévai Oszkár (1920-ban kivégezték), Lónyai Béla, Paczauer Gábor (fogolycserével a Szovjetunióba került) és Varjas Sándor.

64 A Tanácsköztársaság leverése után a párt jászberényi sejtje is illegalitásba kényszerült. 1926-ban a jászberényi csoport szerepelt a Vági-Párt vidéki szervezeteinek sorában is.

65

1940-ben Jászberényben is felállították az un. „különleges munkásszázad"-ot, amelybe ismert munkásmozgalmi vezetőket (Tóth György István, Tóth Mihály, Farkas János, Ménkű Mihály) is besoroztak.

66