Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
244 JÁSZBERÉNY letét. 34 1710 szeptemberében azonban Cusani Jakab császári generális megszállta a Jászságot, Berényben ütve fel székhelyét. 35 Ugyanekkor a Német Lovagrend is visszaköltözött s újra kiépítette adminisztrációját. Már 1710-ben megkezdte a Kiskunság és a Jászság összeírását. 36 1714-ben a város rendezte a Rákóczi-szabadságharc idején keletkezett adósságainak egy részét. 37 A redempcióért folytatott harc már 1712-ben megindult. A herényiek kiváltságleveleiket Pozsonyba küldték. 38 Közben belső intézkedéseket is hozott a város: 1719-ben új tisztújítási szabályzatot alkotott, 1714-ben a tisztségviselők járandóságát újra szabályozta. Kiépítette városi önkormányzatát, s harcolt a Német Lovagrend jogtalan túlkapásai ellen. 39 Központi szerepkörét a redempcióban még inkább mégerősítette, gazdaságilag is biztosította magának a legjelentősebb területeket. így saját határán kívül megváltotta a már XVII. században megszerzett Bodogháza és Négyszállás határrészeit. Ez utóbbin Dósával és Jákóhalmával osztozott. A nagy kiterjedésű kiskunsági Lajos és Mizse puszták egészét, Bene puszta felét is megváltotta. 40 1779-ben a negyedik országos vásárt és két hetipiacot, 1782-ben pedig ötödik országos vásárát is megkapta. 41 1782-ben felépítették Berényben a kerületi székházat, s ezzel most már a város visszavonhatatlanul a Kerület közigazgatási központja lett. 42 A terjeszkedő város a Zagyvát 1788 táján részben szabályoztatta. Az 1780-as évektől kezdve kezdett rendeződni a városszerkezet. Nyilván a Zagyva-szabályozás is ezzel függött össze. 43 1739-ben már postaállomását említik. A város megőrizte falusias külsejét. A házak nagy része vályogból volt, s az első emeletes házat - a korábban meglévő zárdán kívül - csak 1848-ban emelték. 44 1848. március 23-án népgyűlést tartottak, ahol elfogadták a pesti 12 pontot és megalakították a nemzetőrséget. A jászberényiek a gyalog nemzetőrség 1. zászlóaljának, 1. századába nyertek beosztást a fényszarusiakkal együtt. 1848 júniusában Berény 103 forint segélypénzt adományozott a honvédelem céljaira. Összesen 307 katonát állított ki a szabadságharc ideje alatt, ez 14-gyei több, mint a reá szabott kontingens. 45 1867-ben tovább erősödik Jászberény központi szerepe, mert ekkor a kiskunfélegyházi kerületi közgyűlés határozata értelmében az első alkapitány, a főügyész és a hadiadópénztárnok hivatalaival Jászberénybe költözött. 46 1868-ban a vasút építéséhez ajánlottak meg területet, s 1873-ban már el is készült a hatvan-jászberény-szolnoki vasútvonal. 1870-ben a közigazgatásnak a törvénykezéstől való elválasztását készítette elő. 1871-ben Jászberény királyi törvényszéket és járásbíróságot kapott. Ezzel egyidejűleg megszüntették a Jászkerületi Törvényszéket és a Városi Tanácstörvényszéket. 1869-ben távirdaállomás létesítését határozták el, de ez anyagiak hiányában csak 1873-ban készült el. 47 Az országgyűlés tárgyalni 1870-től kezdte az új törvényhatóságijavaslatot, s ezzel az új Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alapjainak lerakását. A hosszú vitában Jászberény külön Jász megye, illetve Jászkun megye tervével állt elő. 48 1873-ban Jászberény rendezett tanácsú város lett. Központi szerepét elvesztette s átalakult járási központtá. 49
