Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Jászberény 1. Szolnok megye északkeleti részén, a Jászság közepén, a Zagyva folyó két partján fekvő város. Határának talaja igen változatos: nagyobbrészt kötött, agyagos talaj, egyes részeken holt erekkel, vízfénekekkel is tarkítva. A délnyugati részen nagyobb homokos határrész van. Vizei: Zagyva, Tárna, Tápió, Ágó patak. Időszakos vizei, kiszáradt erei: Navalyka-ér, Kis-ér, Horgasér, Hajta, Bodrog, Görbe-ér, Sáros-ér.

1

1960-ban lakóinak száma: 30 332, népsűrűsége 137,1, határterületének nagysága 38421 kat. hold, lakóházainak száma: 7467, lakásainak száma: 8170.

2 2. 1357: Béren, 1438: Berensallas, 1472: Baren, 1473: Beryn, 1492: Belenzallasa és Bewlenzallasa, 1533: Jaz Berin, 1580: Jazberen, 1635: Beriny, 1640: Jász-Berény, 1686: Jászbiriny, 1699: Jasz-Birin, 1736: Jászberény.

3 A mai köznyelvi használatban: Berény. A XVI-XVII. században elkülönítik két részét: a Jászvárost és a Magyar várost. 1550: összefoglalóan: Jászberin, benne külön a Magyar város, más néven Péntek utca van megemlítve.

4 1567: Jazbereny és külön Magyar waras szerepel,

5

1686-ban az összeírok, Jász wáras és Magiar wárasról tesznek említést.

6 1699-ben szintén visszautalva az 1577. évre, a Jász váras és Magyar váras különállását említik ebben az alakban.

7 Kéttagú szóösszetétel: a) Jász-: vö. bevezető, b) -berény: nem teljesen bizonyíthatóan honfoglalás kori magyar személynévnek, illetve törzsi névnek tartják. Jelentése ismeretlen. Györffy Gy.: a kabarokkal (? berényekkel) hozza kapcsolatba. Jelentése ismeretlen. Ilyen típusú személynévből, törzsi névből keletkezett földrajzi nevek a települést a XIII. század előttre datálják.

8 Korai időkben Berényszállás néven is szerepel, és az arra utal, hogy jászok vették birtokba sajátos települési rendszerükkel a honfoglalás kori magyar falut. A -szállás szó magyarázatát vö. a bevezetővel. 3. A század első évtizedében ősállatcsontok kerültek elő az Elefánty Sándor-féle téglavetőnél (mammutcsont) és a méntelep melletti homokbányánál (agancs). Neolit leleteket találtak a Necső, Nagyérhát nevű részeken. A Borsóhalomnál gazdag rézkori temetőt tártak fel. Ugyancsak rézkori leletekre bukkantak a Peresi földek nevű részen. Pusztakerekudvar-Dinnyésparton urnatemető (bronzkori) került feltárásra, s ugyancsak bronzkori lelőhelyként ismeretesek az Alsómuszáj és Csege lapos nevű részek. Az Öregerdő, Cserő, Réti dűlő és Hűtőgépgyár területeiről kelta, a Necső, Réti dűlő, Hűtőgépgyár környékéről, a Csege laposról (Beleznai-féle szőlő), a