Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

232 JÁSZÁROKSZÁLLÁS alapozódott a kőműves- és ácsipar. A századfordulóra megjelentek a lakosság közvetlen igényeit is kiszolgáló iparágak, jelezvén a lassú polgárosodást, életformában beállott változásokat. 1950-től az önálló kisiparosok száma csökkent, s a ktsz-ek vették át helyüket:

73 Év: csizmadia szűcs kovács lakatos asztalos kerékgyártó szabó takács ács (kőműves) borbély szikvizes bádogos cipész fazekas ruhafestő gépész hentes (mészáros) kalapos kávés kötélgyártó mézeskalácsos molnár órás pék pecsenyesütő szíjgyártó tímár szobafestő nyomdász önálló iparosok száma 295 199 293 Nagyobb ipari üzeme 1945 előtt csak két malom és egy téglagyár volt. 1925-ben: Schwarcz és Társa Téglagyára már nem üzemelt, Faragó Antal gőzmalma 12 munkással dolgozott, Surányi Alajos gőzmalma pedig 9 munkást foglalkoztatott. Ez utóbbit 1949-ben államosították.

74 Nem alakult ki jelentős kereskedő réteg. A kapitalizmus koráig az árokszállásiak maguk kereskedtek állataikkal, termékeikkel. 1852-ben 2 önálló kereskedő volt a városban.

75

1879-ben 21 kereskedőt írtak össze (bőr-, edény-, fűszer-, rőfös-, s nagyobbrészt vegyeskereskedő),

76 1925-ben már 52 kereskedő volt (vas, fűszer-, rövidáru-, divat-rőfös-, élelmiszer- és fakereskedő).

77 Mária Terézia 1756-ban három vásártartási jogot adományozott a városnak, 1803-ban megkapta a negyediket is.

78

1925-ben 4 országos kirakodó- és állatvásárt tartott, s csütörtöki heti piacain sertés- és juhfelhajtás is volt. Ugyanekkor a községben 13 kocsma, 2 vendéglő, 3 kávéház és egy hatszobás szálloda található.

79 A szocialista korszak kereskedelmi hálózata kiépítésének első állomása az finsz megalakulása 1950-ben, s az első „Népbolt" megnyitása ugyanabban az évben.

80 1761 önálló 1822 vegyes 1852 *' 1879 1925 céhes iparag + 76 45 74' + 90 38 16 + 17 20 + 2 6 + 67 9 8 18 10 + 5 12 43 + 57 12 + 18 33 + 1 2 4 1 3 1 9 4 1 2 1 2 1 1 1 2 2 5 2 5 33 17 4 4 4 1