Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Jászárokszállás 1. A megye legészakibb települése, Szolnok megye északnyugati csücskében, teljesen sík területen fekszik.

1 Talaja kötött, agyagos.

2 Vizei: Gyöngyös patak, Szarvágy (patak).

3 Lakóinak száma 11131; népsűrűsége 144,2; határterületének nagysága 13 414 kh; lakóházainak száma 3285.

4 2. 1356: Arukmelléke

5

, 1366: Arukmellék szállás

6

, 1399: Arukszállás

7

, 1528: Arokzalos

8

, 1699: Árokszállás

9

, 1850: Árok Szállás

10

, 1876: Árokszállás

11

, 1895: Jász-Árokszállás

12

, 1935: Jászárokszállás

13

. Köznyelvben mai használata: Árokszállás. Nevét a Csörsz árokról kapta, amely a község északi részén halad át.

14 Névetimológiája: Jász- (vö.: Bevezető); -árok-: ótörök eredetű szó, amely az eredeti nyelvben „patak, csatorna" jelentésű volt, honfoglalás előtti jövevényszavunk

15

; -szállás: bizonytalan eredetű szóból származik (felvetődött finnugor eredeztetése, de ez igen kétséges). A száll bizonytalan eredetű ige származékának tartják, annak rövidült változata. A száll ige azonban később fordul elő, mint a szállás, szállása helynévi alak.

16 Megfontolandó az a magyarázat, hogy nem a száll származéka, hanem a száll igét vonták el egy szállás alakból, -ás képzőnek fogva fel az utolsó szótagot. Kun és jász, mozgó, nomád jellegű települést jelölhetett, s mint ilyen fordul elő először okleveleinkben a jász és kun területeken.

17 3. Régészeti lelőhelyei: Jászárokszállás-Belső Szőlő, Jászárokszállás-Alvég, Jászárokszállás-Kenderespart és Jászárokszállás-Vermek nevű területekről bronzkori leletek; Jászárokszállás-Ágó-ról, illetve a Csörsz-árok környékéről római kori leletek és 55 db császárkori pénz került elő. Az André-féle homokbányában avar leleteket tártak fel, Jászárokszállás-Legénytanyáról honfoglalás kori, az ágói dombról, illetve a belterületről pedig középkori anyag került elő.

18 Kertes, majd tanyás település. Tizedekre való osztásának emléke hat kerülete nevében még él. Az Észak-Jászság kerekoszlopos, tornácos házainak típusa itt alakult ki helyi mesterek keze munkája nyomán. A tanyákra a farazatos tüzelős ólak jellemzőek. Az iparos, gazda, kubikos rétegek élesen elkülönültek. Jellegzetes tanyai állattartó hely volt (szarvasmarha, ló). A századforduló óta jellemző a takarmánynövények magra való termesztése és eladása is. Kiemlekedett a szűcs, csizmadia és kőműves ipara. Jászsági aranyos főkötőt, jászsági subát, prémes mentét viseltek. Jellegzetes szokásaik voltak, pünkösdölés, disznótori kántálás, menyasszonypörkölés, bakfazékdobás, betlehemezés, pendzsomozás (tanyai citerás bál). A Csörsz-árok, Ágó és Lehelmondák élnek. Nagy köd János állat gyógyító. Vak Émán énekszerző volt 1945-ig.

19 4. Valószínűleg eredetileg is jász település volt. NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA a) Év: 1550 1567 1577 84 19 telkes jobbágy 12 zsellér 20 telkes gazda 53 zsellér