Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

216 JÁSZAPÁTI Év: 1766 1852* 1895 1911 1935 1942 1952 1957 1962 db db db db db db db db db szarvasmarha 3768 2908 3158 3123 2662 4258 2806 2776 2975 ló 1119 1884 1638 1302 1428 1131 357 522 390 juh 5604 10116 2280 1376 841 1273 330 847 2470 sertés 555 4122 3412 5811 5287 4157 6681 14414 * Ekkor Kocsér is hozzátartozott, ahol 244 ló, 195 szarvasmarha és 885 juh volt.50 1935-ig a szarvasmarha és a sertések száma növekszik, de lényegében az egész szerkezet változatlan marad. A háborús károk erősen meglátszanak. Jelentős a háztájival is kiegészülő nagyüzemi sertésállomány növekedése. 1962-re a háború előtti számhoz képest megduplázódik a juhok száma is. 8. 1705-ben 1 molnárát említik, ez valószínű szárazmalmot tarthatott fenn. Ugyanekkor egy kőműves is él Apátiban.

91 A XVIII. század közepétől a kézműipar is fejlődésnek indul, s megalakulnak a céhek. 1790-ben a céhbeli mesteremberek panaszkodnak a céhbelépési taksa felemelése miatt.

92

1791-ben a csizmadiák elválnak a szabóktól és külön céhet alakítanak.

93 A szabók azonban vegyes céhben maradnak még 1817-ben is.

94 önálló vegyes 1852 1879 1925 1791 1817 céhes iparágak az iparosok ' száma csizmadia + 70 41 takács + 58 30' 3 szabó (vékony) + 12 14 20 szűcs + 64 30 3 szűrszabó + 2 varga + 16 faragó 23 10 kovács 20 15 hentes, mészáros 12 5 kerékgyártó 7 köteles 4 2 olajsutus 3 kőműves 3 5 lakatos 2 5 szíjgyártó 3 2 gépészlakatos 2 pálinkafőző 2 asztalos 13 8 bádogos 1 aranyműves 1 kalapos 1 2 fuvaros 5 üveges 1 3 órás 1 4 kéményseprő 1 késes 1 1 pék 1 borbély 12