Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

• 202 JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY Az államosítás után 1956-ban egy újabb 5 tantermes iskolát építettek, illetve 1959-ben és 1961-ben egy-egy iskolát bővítettek, 1959-ben két kisebb új pedagóguslakást építettek. így az oktatás feltétélei nemcsak az épületek tekintetében javultak, hanem a tanerők száma és minősége is növekedett. 1925-ben 10 tanerő volt a községben. 1961-ben 26 pedagógus tanított 720 gyermeket, 17 tanteremben és egy tornateremben.

92 Az iskolai végzettség változását az alábbi táblázat mutatja.

93 Év 6. élet- analfa- ír-olvas általános iskola középiskola főisévüket béta kólát betöltött osztályát végezte véglakosok zett száma 1-5 6-7 8 1-3 4 1941. 4538 481 882 1469 1612 44 2 36 12 1960. 4341 182 6 1611 1982 409 48 70 33 Ugyanilyen kedvezően alakult az óvodás korú gyermekek gondozása is. 1960-ban 109 gyermekkel 4 óvónő foglalkozott. 1851-1950 között 26 bejegyzett, belügyminiszter által engedélyezett alapszabály szerint működő társadalmi egyesület, illetve kör működött a településen hosszabb-rövidebb ideig. Jelentősebbek voltak; Olvasókör és Katolikus Kaszinó (1874-1950); Közbirtokos (1851-1950); Függetlenségi 48-as Polgári Kör (1899-1949); Iparos Ifjúsági Egylet (1899-1948); Nőegylet (1913-1935). Valamennyi kör könyvtárral is rendelkezett, színielőadásokat tartott, bálokat rendezett, tanfolyamokat tartott az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság helyi szervezetének megalakulása után (1895)

94

1943-ban a községben volt egy Vallás és Közoktatási Minisztérium által fenntartott könyvtár, három Földművelésügyi Minisztériumi gondozása, 3 egyesületi és egy iskolai könyvtár.

95 Közülük 1946-ban 3 működik összesen 500 kötetes „elég jó" állapotban lévő könyvállománnyal.

96

1960-ban nyílt meg a Pártbizottság épületében az újjászervezett Községi Könyvtár 1705 kötettel.

97 1950-ben már új Művelődési Ház építését tervezték, de csak 1962-ben épül fel.

98 Még 1938-ban létesült mozija háborús sérüléseket szenvedett, de az 1950-es években felújították, korszerűsítették 223 fő befogadóképességűvé és normálfilmessé. Rádió-előfizetőinek száma 1960-ban 629 volt.

99 10. A település határát jó ideig víz járta s az árvizek után visszamaradt tócsák ártalmasak voltak az egészségre. Ma is sok a vadvizes határrész. A tanyai lakosság nagy része ásott kutakból, kisebb mértékben a folyóból ivott a legutóbbi időkig. 1958-ig 7 artézi kutat fúrtak, valamennyit a község belterületén. Majd 1960-ban hidroglóbuszt építettek és elkezdték a vízvezetékhálózat kiépítését. Hossza 1961-ben már 4 km-nyi volt. Belterületi 33 km-nyi hosszú úthálózatból 1960-ban még mindössze 3 km volt kiépítve. Ugyanilyen hosszú járdahálózatának túlnyomó része (25 km-nyi) erre az időre már elkészült. A községben a villamosáram-szolgáltatás előfeltételei korán, már 1926-ban megnyíltak. Az Erzsébet vízimalom gépeire, melyek a Zagyva szabályozásáig vízierővel működtek, ekkor generátort szereltek, s egyenárammal látták el nemcsak a malmot, hanem 1927-től kezdve a községet is. 1935-ben a kiépített hálózat hossza 2,4 km volt, s a telep által szolgáltatott áramot a malom, 800 magán és 42 közvilágítási lámpa használta fel. Ez az áramszolgáltató telep a háború utánig megőrizte önállóságát, s nem csatlakozott a táwzetéki hálózathoz (Salgótarjáni Rt, és Hungária Rt.), ami fejlődése szempontjából hátrányos is volt. Csak 1948-ban, amikor az év elején a villamosítás állami kézbe kerül, kapcsolták be a községet az országos hálózatba. 1948-ban transzformátor létesül, s 1949-től tovább építik a villanyhálózatot 1961-ig 13 ezer méterrel, miközben a közvilágítási lámpahelyek száma ugyanannyi (42) mint 1935-ben volt.

100