Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
200 JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY Év: 1852 1879 1895 1935 1952 1957 1962 kh kh kh kh kh kh kh szántó 5210 6651 6161 6993 7096 6955 7004 rét, kert 1888 860 1097 540 355 214 201 szőlő 1 8 3 legelő 50 314 416 224 169 401 243 nádas 1 148 erdő 34 24 49 49 31 35 70 terméketlen 1009 518 424 461 646 766 Összesen: 8191 7849 8243 8238 8260 8254 8284 Meglepő a szántóföldek abszolút túlsúlya már 1852-ben. 1895-ig az összes alkalmas területet szántóvá tették. A korábban terméketlen részeket is művelésre fogták. Feltűnő a legelő kicsiny volta, amit az istállózó (kertekben, tanyákban) állattartással magyarázhatunk. 1852-ben Kara puszta adott lehetőséget a legeltető állattartásra, de 1895-ben már ez sem tartozott a településhez. 73 Állattartása viszonylag jelentős volt: 74 Év: 1766 1852 1895 1911 1935 1942 1952 db db db db db db db szarvasmarha 2145 2327 991 1049 936 1419 1477 ló 667 1080 873 759 788 672 382 juh 4847 9101 790 710 425 1831 2071 sertés 254 889 1167 2807 2098 2183 Év: 1957 db 1962 db szarvasmarha 1152 1187 ló 444 192 juh 1762 1610 sertés 3202 5259 Feltűnő változás következik be 1852 és 1895 között, Kara puszta elveszítése miatt. A külterjesen tartott állatállomány száma lecsökken, az anyaközségben istállózó tartás folyaik. A juhtartás jelentősége csökken, s növekszik a sertések száma. Ez is az istállózó tanyai tartás szerepének növekedését jelzi. 8. 1705-ben 2 molnár volt a Zagyván lévő vízimalomban. 75 1799-ben Bedekovich két malmát említi, amelyek együtt 7 követ forgatnak. 76 A kézműipar a XVIII. században kezdett megerősödni, céh azonban (vegyes) csak 1817-ben alakult. 77 1945 előtt az Erzsébet vízimalom, a Grósz-gőzmalom és az Erzsébet villanytelep volt nagyobb ipari üzeme. 78 Egy kovács műhelyből kifejlesztett manufaktúrában 1945-ig ekét is gyártottak. 79 1950-ben malmai közül már csak a Grósz-féle malom működött 13 fő személyzettel. 80 A községben, mint láttuk, a felszabadulás előtt jelentős számú kisiparos volt. Ezek többsége az 1950/5l-es években beadta iparengedélyét s 1951-ben vegyesipari ktsz-be tömörült. Számuk 1960-ban 113 fő volt, mely 1961-ben 128-ra emelkedett, amiből a termelő tag 97. E folyamattal párhuzamosan az önálló kisiparosok száma lecsökkent, az 1960. évi adatok szerint 58 főre. 81 1829-ben I. Ferenc a község számára négy országos vásár tartását engedélyezte, s hetenként két (keddi és pénteki) hetivásárt tartottak. 82 1879-ben, mikor városi jogát már elvesztette, 1 kocsma és 13 kereskedő (3 fűszer, 2 rőfös, 4 vegyes, l-l bőrös, fa, gazdasági eszköz árus, mázoló)
