Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JÁNOSHIDA 181 növelésére 1950-52 között az államtól több lovat, tehenet, juhot és sertést kaptak

86

. Saját állományukkal együtt 1952-ben már 100 kh-ra 22,5 számosállat jutott, ami megyei szinten jó eredménynek mondható.

87

1959-ben 73 szarvasmarhával, 103 sertéssel, 14 lóval és 207 juhval rendelkeztek.

88 Az állattenyésztés mellett elsősorban búza, rozs, árpa, zab és kukorica termesztésével foglalkoztak. Az 50-es évek végén a község területének már 85%-án folyt szövetkezeti gazdálkodás.

89 1960-ban a lakosság nagyrésze - mintegy fele - még mindig mezőgazdasági dolgozó volt.

90 8. A Zagyva hídon a középkorban kereskedelmi útvonal haladhatott át, mivel egy 1426-ból származó oklevél a községet vámszedőhelyként említi.

91 1720-ban a faluban kocsma és mészárszék működött, a lakosok terményeiket Pesten értékesítették. Az összeírás időpontjában a község malommal nem rendelkezett.

92

1828-ban 1 kovács és 1 szűcs iparos dolgozott a faluban

93

. Céhes kézműiparról forrásaink nem szólnak. Az iparosok és kereskedők számának alakulása 1879-től

94

: 1879 1900 1925 1935 1946 kovács 3 13 5 3 5 asztalos 1 2 3 3 10 cipész és csizmadia 4 8 7 4 12 bognár és kerékgyártó 1 1 6 szabó 2 19 10 8 9 hentes és mészáros 2 2 6 4 ács 1 4 kőműves 1 1 daráló malmos 2 kis- és vegyeskereskedő 7 13 8 9 19 kocsmáros, vendéglős 2 3 6 7 borbély 5 7 gabonakereskedő 2 4 állatkereskedő 2 fakereskedő 3 1 gyümölcskereskedő 1 A XX. század első felében a községben országos vásárt évente háromszor, kisebb vásárt hetente kétszer tartottak.

95 A lakosok hitelügyeit a jánoshidai Hitelszövetkezet intézte. A kereskedelemben szerepet játszott a Hangya fogyasztási szövetkezet is. Nagyobb ipari üzemek közül megemlíthetjük a premontrei rend gőzmalmát, ahol az 1910-es években már naponta több mint 100 mázsa gabonát őröltek,

96 továbbá Urbán Károlyné motormalmát, a község kezelésében lévő szeszfőzdét és a Kohner testvérek pusztamizsei szeszgyárát.

97 A szeszgyárban egy nap alatt 24 hl finomszeszt állítottak elő.

98 Az iparban és kereskedelemben foglalkoztatottak száma a következőképpen alakult:

99 keresők száma: ipar (építői, együtt) kereskedelem (összesen) keresők száma keresők száma 1941 1937 89 32 1960 1433 486 28 1941-ben a keresők kb. 6%-a dolgozott az iparban és a kereskedelemben. 1960-ban ez az arány megközelítően 35%-ra növekedett. Az ipari üzemekben dolgozók mellett továbbra is megmaradt a kisiparos réteg. Az 1960-as évek végén 18-an rendelkeztek iparigazolvánnyal, 16-an pedig működési engedéllyel.

100