Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

JANOSHIDA 179 A két világháború közötti földbirtokrendezés során 292 földhözjuttatott 337 kh területet kapott.

65

1945-ben a földosztás során 3461 kat. holdat osztottak szét 150 cseléd, 130 agrárproletár, 300 törpebirtokos, 32 egyéb igényjogosult és 20 dohánykertész között.

66 A közös gazdálkodás gondolata felvetődött már a község lakosai között a tsz-ek megalakulása előtti időszakban is. 1926-ban, amikor a premontrei rend birtokainak bérbeadását tervezte, a falubeliek vállalták, hogy közösen társulva a földet árendába veszik, s holdanként 200 kg búzát fizetnek érte. A kecsegtető ajánlat ellenére a prépostság inkább báró Kohner Adolfnak és fiainak adta 87 kg búzáért számítva holdját.

67 így a közös, szövetkezeti gazdálkodás csak a felszabadulás után valósulhatott meg. Év: MG Termelőszövetkezet 1949 Dimitrov 1952 Dózsa Kossuth Rákóczi Aranykalász Béke Új Élet 1953 Petőfi 1959 Dimitrov Béke Aranykalász 1961 Vöröshajnal Béke 1961 Összes 4644 1038

68 7. A Zagyva számtalan ága és kiöntései által frissen tartott legelők már régen alkalmassá tették e területet az állattenyésztésre. A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírásában Jánoshida nem szerepel ugyan, de a sokáig hozzá tartozó Mizse-pusztára (ekkor még falu) vannak adataink. E szerint a lakosok búzát, árpát és kétszerest termeltek. Adóztak a begyűjtött széna, a méhkasok és a sertések száma után is. Mizsének volt egy romokban álló háromkerekű malma

69

. Jánoshida lakói az 1700-as évek közepén még elsősorban kendertermesztéssel és juhtenyésztéssel foglalkoztak.

70

1715-ben 26 jobbágy és 4 zsellér család élt a faluban, akik robotban Alattyánt is kötelesek voltak szántani. A földesúrtól tized és kilenced ellenében földeket bérelhettek. A községnek erdeje, szőleje és malma nem volt

71

. 1720-ban 36 jobbágy és 11 zsellér, 360 pozsonyi mérős földdel és 65 kaszás réttel rendelkezett. A két nyomásra osztott földet 6 vagy 8 ökörrel szántották, amely minden elvetett pozsonyi mérő mag után - közepes évben - három mérő termést hozott. Egy kaszás rétről egy szekér szénát nyertek. A földesúrtól legelőnek Alattyánt bérelték évi 20 rajnai forintért.

72 A Mária Terézia-féle úrbéri rendeletet Jánoshidán 1769 novemberében hajtották végre. Egy jobbágytelek nagyságát 24 hold szántóföldben állapították meg. Mivel rét nem volt a faluban, ennek pótlásául egész telkenként 12 hold szántót mértek ki. A falu legelőt a szomszédos Kér pusztán kapott.

73 A XVIII. sz. végén a kétnyomásra osztott határban elsősorban búzát, zabot és árpát termeltek.

74 A szőlőművelés sem ekkor, sem a későbbiek folyamán nem játszott jelentős szerepet a község gazdálkodásában. Az állatok közül főként a juhot, a szarvasmarhát és a lovat tenyésztették.

75 Kh terület tagok száma 160 16 127 625 121 585 153 111 492 215 23 205 22 1501 281 1050 142 2470 472 3594 877 1050 161