Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

16 BEVEZETŐ tartottuk külön is feltüntetni. A XX. században ezeket az adatokat az SZML Alispáni iratok 1123/1926. sz. alapján, illetve a KSH Szolnok megyei igazgatósága törzslapjai alapján adtuk meg. A kereskedelem képének teljes megítéléséhez 1950-ig hozzátartozik annak figyelembevétele is, hogy az iparosok közül többen maguk árusítottak műhelyükben, illetve a vásárokon. Megemlítettük még a fmsz megalakulási időpontjait és jellegét is. Egyéb források mellett itt Urban L., Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében 1945-49. Szolnok, 1977. mun­káját használtuk. 9. Művelődés: A községek többségénél ez a pont három részre tagolódik. Az első részben ál­talában a középkori egyházi élet és iskolázás adatai kapnak helyet (egyházas hely, templom épí­tés, kolostor, reformáció, ellenreformáció, első iskola mesterek, papok). Ebben az időben ugyan­is a népi kultúrán kívüli művelődés, de elsősorban az oktatás elválaszthatatlan volt az egyháztól. Valamennyi ide vonatkozó adatot külön hivatkozunk meg. A második részben az oktatásügy története nyer feldolgozást felekezetenként, majd a világi (állami) oktatási intézmények megjele­nésétől kezdve ezeket is külön tárgyaljuk. Általában a tanerők, tanulók létszámát közöljük, illet­ve ahol lehetett az iskolaépületek építési adatait is felkutattuk. Ebben a tekintetben kitűnő össze­foglalásra támaszkodhattunk a Jászság oktatásügyét illetően; Tarnay Marianna: Iskolázás és művelődés a Jászságban (a XIII. századtól a XIX. sz. végéig), Bp. 1943. A Heves Külső-Szolnok megyei római katolikus iskolai adataink a Heves megyei Levéltár (HML) közgyűlési iratai, illet­ve az Egri Érseki Levéltár (EÉL) Canonica visitatioi és az Egyházmegyei Tanfelügyelőség iratai alapján nyertek kiegészítést. Ezek jelzeteit minden esetben közöljük. A református iskolák ada­tait pedig Tóth Dezső: A hevesnagykunsági református egyházmegye múltja II. kötet. Bp. 1942. című munkájából, illetve a Debreceni Református Kollégium Levéltára (DRKL) vizitációs ta­bellái alapján adtuk meg. Kiegészítik mindezt helytörténeti monográfiák adatai és több nagy­múltú iskola egyedi iskolatörténete. Hogy egységes áttekintést adhassunk az iskolaügyről, Palugyay I., 1854. III. adatait dolgoz­tuk fel 1850-52-ből. 1879-ből Sipos Orbán alispáni jelentését, 1925-ből a Szolnok megyei Levél­tár (SZML) alispáni iratait (SZML Községi Adattár. 1925. évi összeírás. Alispáni iratok 1123/1926. sz. 1950-ből az SZML Szolnok MTVB Oktatási Osztálya iratainak táblázatos, tanyai iskolákra vonatkozó kimutatását használtuk fel. (SZML MTVB Okt. Oszt. ír. 1950-1071-6-9.), 1960-ból a KSH Szolnok megyei igazgatóságának községi törzslapjait használtuk. Az adatok különneműsége miatt táblázatot nem készíthettünk, ezek a források azonban többségükben azo­nos évi metszetben és azonos szempont szerint készülvén lehetőséget adnak az egyes települések oktatási feltételeinek összehasonlítására. Fontosnak tartottuk, hogy az utolsó két évtizedben bekövetkezett iskolareform eredményét a minőségi változások bemutatásával tegyük teljessé. Ezt szolgálja az iskolázottság mértékét szembesítő táblázatunk 1941-ből és 1960-ból. Mindkettő vö. bevezető jegyzettel van ellátva, s forrása az az évi publikált népszámlálás. (Az 1941. évi népszámlálás 2. Demográfiai adatok köz­ségek szerint. Bp. 1976. Történeti statisztikai kötetek. 371-372. p., illetve 1960. évi népszámlálás 3. p. Szolnok megye személyi és családi adatai. Bp. 1962. 50-53. p.). Az iskolák államosításának adatait, mivel szinte országosan egy időpontban folyt le, nem közöljük mindenütt, hiszen néhány napos eltérésről van szó. Az SZML Alispáni iratainak fel­használásával mégis kitértünk az iskolák államosítási adataira ott, ahol az államosítás valami­lyen speciális társadalmi problémát is felvetett. A művelődés című pont harmadik részében a közművelődés feltételeinek alakulását és tör­ténetét vázoltuk fel. Lényeges volt az 1860-as évektől létrejövő köröknek, egyesületeknek, társu­latoknak ismertetésével kezdeni a sort, mert ezek adtak keretet társadalmi rétegenként a szerve­zettebb formájú, de nem iskolához kötött műveltség szerzésnek. Az SZML KL ir. Egyesületek mutatója 1867-1951. jelzetű katalógus ad teljes képet az engedélyezett egyesületekről. Az ehhez kapcsolódó iratokat csak esetenként tüntettük fel. Ez az iratanyag ugyanis hiányos. Mégis az itt

Next

/
Thumbnails
Contents