Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

FEGYVERNEK 163 igénybe. 200 kh feletti gazdaságot nem hagytak, sőt 3 db 100-200 kh-st is felosztottak.

67 Egy 1948. márciusi jelentés szerint 1157 személy 7418 kh földet kapott a földosztás során.

68 6. Fegyvernek kezdetben királyi szolgálónépek lakóhelye lévén Örményessel együtt bizonyos kedvezményeket élvezhetett. Korai várossá fejlődése is ennek köszönhető, királyi adományként azonban földesurak birtokába jut. Földesurai a Domoszlayak, Kompolthyak, Losonczyak, Orczyak, Nyáryak nemcsak a megyei életben játszanak szerepet, hanem jelentős országos méltóságokat is viselnek. Orczy István pl. a XVIII. század elején Jászkun kapitány is, s mint ilyen jelentős telepítések kezdeményezője. Birtokát azonban maga nem szabad lakosokkal, hanem cselédekkel telepíti újra, csakúgy, mint az Enczigerek. Ez meghatározta a továbbiakban Fegyvernek sorsát és társadalmát.

69 Társadalmának belső megoszlására már csak a 15 éves háború után vannak adataink, amikor lakossága a török-tatár seregek pusztításai következtében számban megfogyatkozott. 1623-ban 37 telkes gazda és 3 zsellér, 1672-ben 18 telkes gazda és 5 hazátlan zsellér fizette a gabonadézsmát.

70 A népesség nemcsak a törökök pusztításai következtében apadt és szegényedett a török uralom végén. 1662-ben a füleki, szendrői, gyarmati és ónodi végvárak katonái zászlóik alatt csapatostul törtek a mezőváros népére, mindent felprédáltak.

71 1675-ben az ónodi alkapitány fenyegetésekkel kényszerítette a fegyvernekieket súlyos adózásra.

72 A lakosság kezdett elszéledni. Megpróbáltatásainak oka feltehetően az volt, hogy a városnak sikerült megőrizni gazdagságát a török időkben is, s ez kívánatossá tette a kóbor hadak számára a betöréseket. 1677-ben a felvidéki császári hadak generálisa azzal gyanúsította őket, hogy állítólag a kurucoknak kedvezve ménesükben a kurucok lovait is tartották. De a Bai, Burai, Faragó, Hegedűs, Kardos, Katona, Kovács, Ludányi, László, Mátyási, Orbán, Pásztor, Sárközi nevű fegyverneki gazdák egybehangzóan azt vallották, hogy ők az itteni ménesbe a kurucoktóí lovat be nem vettek és nem is tartottak.

73 Teljes elnéptelenedése után pásztorok legeltetik Fegyvernek pusztát, akik a különböző, fegyverneki földesurak szolgálatában állanak. A XVIII. század folyamán cselédek, zsellérek, pásztorok lakták, illetve ideiglenes dohányosok, béresek.

74 A XVIII. század végén II. József összeírásában Fegyvernek hem is szerepel, 1786-os lélekszámát más forrásból ismerjük.

75 A XIX. század közepén, mint láttuk, Annaháza és Szapárfalva újonnan betelepített lakóinak földesurukhoz való viszonyát külön szerződés szabályozta. 1851-ben 131 házat említenek, ebből 8 urasági ház, míg 285 zsellér 123 házban lakik, amelyek uradalmi cselédházak voltak. Jobbágyokat nem említenek.

76 Fegyvernek társadalmának alakulását 1910-től követhetjük nyomon:

77 Ev: mezőgazdaság ipar kereskedelem közlekedés közszolg. szab. fogl. véderő napszámos házi cseléd egyéb 57 120 517 Összesen: 2368 , 3726 3269 1949 és 1960 között a mezőgazdasági népesség apadása összefügg a nagy uradalmak cselédségének szétszéledésével, Örményes kiválásával. Sokan Törökszentmiklóson kaptak ipari munkát, illetve egyéb természetű alkalmazást. Keresők 1910 1949 1960 1809 3058 1926 227 337 597 47 70 131 33 49 98 42 92 7 23 123