Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

FEGYVERNEK 161 Külön kell megemlítenünk Fegyvernek egyik, később önálló községgé lett pusztáját, Örményest. 1837-ben még nem szerepel a lakott puszták sorában.

30 1852-ben sem különítik el népes pusztaként.

31 A századfordulóra kezd benépesedni, s Örményespuszta néven (Wenckheimpuszta) majorsági központ cseléd lakossággal.

32 1949-ben lakosainak száma 1472, s ezután nyeri el 1952-ben önálló községi rangját.

33 5. Kezdetben, mint nevének magyarázatakor már utaltunk rá, királyi szolgálónépek faluja volt. Későbbi dinamikus fejlődése ennek a kedvezőbb jogállásának köszönhető. 1381-ben vámszedő hely volt.

34

1402-ben a vám- és halászhelyek jövedelmét, 16 jobbágytelket, 112 db ménesbeli lovat Zsigmond király parancsára Szentjakabi László fia birtokából Domoszlai Demeter mester birtokába adtak át.

35

1417-ben országos vására van, 1430-ban hetivásár tartására kap jogot az ekkor már mezőváros Fegyvernek. 1514-ben készült pecsétnyomója is mezővárosnak tünteti fel.

36 Az 1300-as években birtokosai a Domoszlaiak voltak, az 1400-as években a Kompoltiak.

37 E család kihaltával 1552-től a Guthi-Országh családé. Az 1540-es években a kiskorú Országh testvérek gyámja Losonczy István. így a község területe összekapcsolódik Abáddal közös birtoktestben, s több Tisza menti kisebb településsel. 1548-tól hódoltsági terület. A török kincstárnak és a földesuraknak is egyaránt adózott. 1570-ben Országh Borbála férjének, enyingi Török Ferencnek, 1606-ban Török Zsuzsanna férjének, Nyáry Pálnak birtokába jutott. Ettől kezdve a XIX. század végéig a Nyáry-örökösÖk tulajdona volt.

38 Ilyen családi ágon jut hozzá Fegyvernek nagyobb részéhez a Nyáry-család Petrovay ágához tartozó Orczy István, az egri püspök jószágigazgatója, aki 1712-től egyedül használta Fegyvernek pusztát. A XIX. században aztán az Orczyak birtokrésze Orczy Anna házasságával a Szapáry-család birtokába került.

39 A török elleni felszabadító háborúk után Fegyvernek egyik részét I. Lipót 1696-ban hadiszállítójának, Enczinger Jánosnak adományozta. A régebbi birtokosok, akik osztoztak Fegyvernek egy részén a Nyáry-örökösökkel, a Halierek, Borsányiak, kiegyeztek Enczingerrel s 1701-ben zálogba adták neki saját birtokrészeiket is. A határ egy részét a tiszabői jobbágyok bérelték tőlük szántóként évről évre a XVIII. század elején. Az Enczinger-féle birtokrészt 1721-ben Eger városa, 1722-ben a Nyáry-rokonsághoz tartozó Tarródy István, ettől 1731-ben Haller Zsigmond vette át. így a XVIII. század közepén Fegyvernek puszta két nagybirtokos kezén koncentrálódott: a Hallerekén és az Orczyakén. Haller Sámuel generális 1740-ben ügyvédjének, Kelemen Ádámnak is juttatott két teleknek megfelelő ingatlant. Ő csak állatokat tartott és az ezeket gondozó béreseket telepítette ide.

40

1780 körül a Haller-részt a generális két leánya, Berényiné és Hunyadyné örökölték.

41 1810 körül a Haller-Hunyady birtokjog Hunyady Anna férjére, Baldácsy Antalra szállott.

41 1852-ben házasságok révén feldarabolódik a XVIII. században kialakult két nagyobb birtoktest. Ekkor Szapáry József, a Fáy-örökösok, Wenckheim Józsefné, Baldácsy Antal, Doboczky István, Halassy József, Petrovay László, Orczy Antal, Zsoldos Imre, Koller József, Farkas Károly kezén oszlik meg Fegyvernek. Majorságaikban cselédek élnek.

42 1911-ben 26 száz hold feletti birtokot találunk. Schwarcz Ignácnak van a legnagyobb birtoka, 2269 kh. A birtokosok nagyobb része nem Fegyverneken él és birtokát bérletbe adja.

43 A XIII. században Fegyvernek a szolnoki főegyházhoz tartozik kilenc más faluval együtt.

44 A XVI. század közepén a Heves megyei Kishevesi Kerület része. A török időkben az egri várhoz tartozó település, illetve az egri egyházmegye része.

45

1614-ben Csongrád megyéhez tartozóként írják össze és egyházilag ekkor a váci egyházmegyéhez tartozik. Bizonytalán azonban, hogy ez az adat a Szolnok megyei Fegyvernek községre vonatkozik.

46

1746-ban régi egyháza romokban áll, de megjegyzik, hogy éppen ebben az időben Szent László király ünnepén processziószerűen látogatni kezdik. 1767-ben pedig elmondják, hogy reformátusok használták a török időkben, de 1697 után ők sem használják, s ezért 1765-ben az egri egyházmegye birtokba vette a hozzá tartozó területekkel együtt.

47 Ugyanekkor leányegyháza Tiszabőnek.

48 1569-ből van adatunk először a fegyverneki református egyházról, amely végig működik a község elpusztulásáig. A XVIII. szá-