Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
CSÉPA _^^________ \fL sporttevékenység kibontakozásához vezettek. Különösen nagy jelentőségre tett szert a Csépai Parasztkórus, a Sportkör és az Önkéntes Tűzoltótestület. A régi társulatok, körök ekkorra megszűntek 111 . 1960-ban egy felújított, 200 fős befogadó képességű művelődési házzal és egy 200 férőhelyes mozival rendelkezett a község. A közművelődési könyvtár köteteinek száma 6940, a rádió- és televízióelőfizetők száma 533, ill. 8 volt 112 . 10. A lakásviszonyok alakulását az első népszámlálástól kísérhetjük nyomon 113 : Év: lakos házak száma 10 házra jutott lakos 1784 1827 1851 1900 1920 1949 1960 A lakások zsúfoltsága, épületanyag, térfogata és felszereltsége csak nagyon lassan változott. Pl. 1920-ban még nem volt kőfalú ház a faluban, 1949-ben is csak 1, 1960-ban 12. A pala- vagy cseréptetős épületek száma az 1930. évi 405-ről 1949-re 767-re, 1960-ra pedig 836-ra emelkedett 114 . A felszabadulástól 1960-ig 109 új lakóház épült, a régiek 40%-át pedig felújították vagy bővítették. 77 lakás kapott artézi kutat, s közülük 57 rendelkezett fürdőszobával. 620 épületbe vezették be a villanyt. 1949-ben 826 egyszobás, 158 kétszobás és 17 háromszobás lakás volt a községben. Ezek száma 1960-ban 849-re, 203-ra, ill. 13-ra módosult us . Igen nagyjelentőségű volt a falu életében, hogy 1948. október 22-re kiépült a villany vezetéki hálózat, mely során 262 bekapcsolásra és 18 közvilágítási lámpa felállítására került sor, továbbá, hogy 1949-ben elkészült a csépa-csongrádi bekötő kövesút (4,8 km). 1959. május 18-án már a tiszazugi vasút átadása is megtörtént 116 . Csépa első artézi kútja 1905-ben épült. 1950-ben 215 ásott és 7 fúrott kút volt a község területén. 1958-ban az utóbbiak száma 8-ra emelkedett 117 . Az egészségügyi viszonyokban jelentősebb változás a község állami közigazgatás alá kerülése után következett be (1871). A XIX. század elejétől 2-3 bába működött a községben. 1896-ban postaállomást, 1878-ban orvost, 1881-ben gyógyszertárt kapott Csépa. 1913-ban járványkórházat létesítettek. Az Alsó-Tiszazug egészségügyi központja lett. De sok áldozatot követelt ezután is a tüdő vész, a torokgyík és a himlő. 1900-1920 között 286-an haltak meg tüdővészben és 195-en tüdőgyulladásban. A gyermekhalandóság csak nagyon lassan javult. Az 1930-as években az elhalálozottak 47^48%-a még 6 éven aluli volt 118 . 1945 után nagy lendületet vett az egészségügyi ellátás megszervezése. 1960-ban a társadalombiztosítás már a lakosság 90,5 százalékára terjedt ki. 1 orvos, 1 gyógyszerész, 1 állatorvos, 1 védőnő dolgozott a faluban. A folyamatos orvosi, egészségügyi ellátás, tanácsadás, a Vöröskereszt helyi csoportjának működése, a tisztasági mozgalom eredményei nagyban hozzájárultak a fejlődéshez. Jelentősen éreztették hatásukat az öregségi segélyek, nyugellátások, anyasági segélyek, családi pótlékok is. Az elhalálozások száma csökkent, az életkor'fokozatosan emelkedett. Az elhalálozottak átlag életkora 1945^46-ban 53, 1959-60-ban már 65 év volt 119 . 925 171 54 1923 246 80 2250 511 44 3239 694 47 3406 784 43 3414 992 33 3237 1041 31 ár. Botka János
