Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)
140 CSÉPA hagyta el Csépát. 47 1930-tól a kormánypárt mellett a Független Kisgazdapárt helyi szervezete működött a községben. A szovjet hadsereg közeledésének hírére az elöljáróság vezetői és a vagyonosabb lakók 1944. október 7-én elmenekültek. Október 9-én hajnalban a Csongrád és Cserkeszőlő felől érkező szovjet csapatok szabadították fel a községet. Csépát a harcok elkerülték. Északi védettebb része repülőtérül is szolgált. Az utolsó szovjet alakulatok 1945. január 6-án hagyták el a falut. Felszabadításunkért életüket áldozó szovjet harcosok közül Csépán egyet temettek el. A község háborús vesztesége: 54 halott, 52 rokkant, a zsidó üldözések áldozata 10 ember. 1944-ben a bevetett terület csupán 140 hold volt. 48 Az állatállomány 67%-kal csökkent. A demokratikus erők a falu vezetésére már 1944 december elején Községi Tanácsot hoztak létre, a kunszentmártoni szovjet parancsnokság azonban a helyi ügyek intézését az ott maradt régi vezetőkre bízta. December 30-án a képviselőtestület megtartotta első közgyűlését 49 .1945 január, február hónapokban megalakult a kommunista párt, a kisgazda- és a szociáldemokrata párt helyi szervezete, majd ezek képviselőiből a Nemzeti Bizottság. Ennek javaslatára hamarosan új községi képviselőtestület jött létre 50 . A Nemzeti Bizottság összetétele változott, bővült. Nagy szerepetjátszott a földosztásban is. Felosztásra került 357 kh terület a 76 legjobban rászorult család között. Terület híján 80 jogos igénylés kielégítetlen maradt. 51 A 3 éves terv kezdeti eredményei: kövesút épült, jól haladt a villamosítás - tovább növelték a MKP befolyását. 1948 elejére a Nemzeti Bizottságban a kisgazdapárt végérvényesen elvesztette vezető szerepét. 52 Ebben az évben került állami tulajdonba a csépai téglagyár. 1950. október 22-én a Függetlenségi Népfront és a Magyar Dolgozók Pártja irányításával megtörténtek a tanácsválasztások, és azt követően létrejött az új államhatalom helyi szerve, a községi tanács (81 tanácstag, 41 póttag, 7 fős végrehajtó bizottság). 1950. augusztus 20-án alakult meg az első termelőszövetkezet, az Alkotmány. 1957. januárjában megkezdte munkáját az MSZMP helyi szervezete. 1959. október 15-én Csépa termelőszövetkezeti községgé alakult 53 . 6. A település első és hosszú időn át egyedüli birtokosa a Csépa család volt 54 . A XV. század végétől már több tulajdonos, így a Móricz család is rendelkezett itt részbirtokokkal. Ezeket úrbéresjobbágyok művelték 55 . A lakosság faluközösségben élt. Önkormányzata a török hódoltság idején megerősödött. A közösség élén a bíró állt, a hatóságokkal rajta keresztül tartották a kapcsolatot 56 . 1664-ben I. Lipót az elnéptelenedett terület jelentős részét vitézségi érdemeiért a régi birtokoscsalád egyik tagjának, Móricz József generálisnak adományozta 57 . Tőle a leányát feleségül vevő Tzutz (Czucz) László kezébe került a birtok. Csépa 1668-ban már a Tzutz család és a kincstár tulajdona volt. 58 A puszta benépesülése 1721-ben vette kezdetét. Ekkorra a Czucz-birtok öt részre oszlott: Czucz, Csete, Szántó, Palotay, Tercsy. A kincstári terület is új gazdákra talált: Csernus, Tarcsándy, Sárközy, Kanyó stb. A betelepülő kisnemesek a földet nem adták úrbéri kezelésbe. A községbe szabad parasztok és szökött jobbágyok is költöztek: Egegi, Tóth, Túri, Szemerédi stb. 59 1731-ben 12 és 4,1748-ban 17 és 15 volt a nemesi és parasztcsaládok megoszlása 60 . 1770-re a nem nemesek száma már meghaladta a nemesi családokét, bár megtelepedésük gyakran csak ideiglenes volt. A XIX. század közepén a lakosság kétharmad részét a nem nemesek alkották 61 . A parasztlakosságot is vonzotta a kuriális, nemesi falu, hisz jelentős kiváltságokkal bírt. Birtokaik, regálé jövedelmeik után a nemesek nem adóztak sem az államnak, sem az egyháznak. Vásárokon, hidakon nem fizettek vámot. Kegyúri joguk volt a helyi egyház felett. Háború esetén azonban részt vettek a nemesi felkelésben. Időnként hadisegélyt és évente vármegyei taxát fizettek. A nemesi földet művelő, kuriális telken lakó zsellérek és cselédek is részesültek a nemességet megillető adómentességben. Saját házuk, vagyonuk után viszont adókötelesek voltak. Ha nemes feleségük volt, annak tulajdona után nem adóztak. 62 A zsellérek szerződés alapján (majorsági zsellérek) nyertek földet, házhelyet, amiért dézsmát, robotot teljesítettek. A szerződéses viszony kedvezőbb volt az úrbéres állapotnál.
