Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Csépa 1. A Tiszazug, egyben a megye legdélibb községe. Területe felszíni formáit és talajviszonyait tekintve három részre osztható: a változatosabb felszínű, humuszban szegényes futóhomokra, a lapos, jól termő löszfelszínre és a folyók által lekoptatott, mélyenfekvő, kötött talajú árterekre. Vizei: Tisza, Holt-Tisza, Fertő tó 1 . Lakóinak száma 3237, népsűrűsége 109,1, területe 5155 kh, lakóházainak száma 1041 2 . 2. 1350 körül Chepa 3 , 1406: Chepha 4 , 1495: Cséfa 5 , 1560: Csépa 6 , 1668: Csépa puszta 7 , 1723: Nemes-Csépa 8 ,1876: Csépa 9 ,1935: Csépa 10 . Mai köznyelvi használata: Csépa, Csipa. Ne­vét a Csépa családtól, mint birtokosától kapta. 11 Jelentése: István, mely a szláv Sztyepán régies Csépán-Csépány változatából alakult ki. 12 3. A folyóvízhez közel fekvő ármentes löszpartok, lösz-szigetek már a neolitikumtól az em­beri település alkalmas pontjai voltak, védelmet és megélhetést tekintve is biztos helyet jelentet­tek. Csupán néhány lelőhely felsorolása is mutatja, hogy a terület szinte valamennyi korban je­lentős szerepet játszott. Csipsárpart, Ludas dűlő, Telekpart 13 , Téglaház, Kishát, Fertőpart 14 ne­vű határrészekből újkőkori leletek, Telekpart 15 , Ludas dűlő, Csipsárpart környékéről 16 rézkori, Czompódhátról, Telekpartról, Téglaégetőből, Csipsárpartról bronzkori tárgyak, edények, ék­szerek !7 , Ludas dűlőből, Csipsárpartról, Czompódhátról, Telekpartról vaskori edények, szerszá­mok kerültek elő 18 . A népvándorláskor emlékeit Csépa belterületén, Czompódháton, Pókahá­zán és Csipsárparton találták meg. 19 Az utóbbi helyről Árpád-kori cseréptöredékek is származ­nak 20 . Halmaz-település, egykor telkes. Néhány kuriális stílusú nemesi lakóház mellett a tornác nélküli gádoros ház jellemzi. Határában szőlőbeli kunyhók. Egykori nemesi családjai e tudatu­katerősen őrzik. Szegény falunak tartják. Önellátó legeltető állattartást folytattak az ártereken, réteken. A szőlőtermelés szerepe a századfordulótól nőtt jelentősen. Kiegészítő jövedelmet adott a részes aratás, ártéri gyűjtögetés, halászat, vessző- és gyékényfonás. Viseletükben jellegzetesség nem mutatkozott. Szokásaik közül a betlehemezés, aprószenti korbácsolás, disznótori alakosko­dás, kocsmai és citerás bálok, szüreti mulatságok voltak kiemelkedők. Gazdag táltos hit jelle­mezte a községet. A „csépai ember" messze földön híres gyógyító és halottlátó volt. 4. Csépa első említését követő adataink közül csak a XVI. századi portaösszeírások szolgál­tatnak népességre vonatkozó ismereteket. A XVII. századig a porta általában egy családnak fe­lelt meg. A népesség alakulása 21 : Év: 1545 1551 1561 1571 1643 1646 1720 1723 családok száma 19 27 16 24 6 -puszta- -puszta- 10 Év: 1784 1828 1852 1869 1880 1890 1900 lélekszám 925 1923 2250 2652 2529 2971 3239

Next

/
Thumbnails
Contents