Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

Csépa 1. A Tiszazug, egyben a megye legdélibb községe. Területe felszíni formáit és talajviszonyait tekintve három részre osztható: a változatosabb felszínű, humuszban szegényes futóhomokra, a lapos, jól termő löszfelszínre és a folyók által lekoptatott, mélyenfekvő, kötött talajú árterekre. Vizei: Tisza, Holt-Tisza, Fertő tó

1

. Lakóinak száma 3237, népsűrűsége 109,1, területe 5155 kh, lakóházainak száma 1041

2

. 2. 1350 körül Chepa

3

, 1406: Chepha

4

, 1495: Cséfa

5

, 1560: Csépa

6

, 1668: Csépa puszta

7

, 1723: Nemes-Csépa

8

,1876: Csépa

9

,1935: Csépa

10

. Mai köznyelvi használata: Csépa, Csipa. Nevét a Csépa családtól, mint birtokosától kapta.

11 Jelentése: István, mely a szláv Sztyepán régies Csépán-Csépány változatából alakult ki.

12 3. A folyóvízhez közel fekvő ármentes löszpartok, lösz-szigetek már a neolitikumtól az emberi település alkalmas pontjai voltak, védelmet és megélhetést tekintve is biztos helyet jelentettek. Csupán néhány lelőhely felsorolása is mutatja, hogy a terület szinte valamennyi korban jelentős szerepet játszott. Csipsárpart, Ludas dűlő, Telekpart

13

, Téglaház, Kishát, Fertőpart

14 nevű határrészekből újkőkori leletek, Telekpart

15

, Ludas dűlő, Csipsárpart környékéről

16 rézkori, Czompódhátról, Telekpartról, Téglaégetőből, Csipsárpartról bronzkori tárgyak, edények, ékszerek !7

, Ludas dűlőből, Csipsárpartról, Czompódhátról, Telekpartról vaskori edények, szerszámok kerültek elő

18

. A népvándorláskor emlékeit Csépa belterületén, Czompódháton, Pókaházán és Csipsárparton találták meg.

19 Az utóbbi helyről Árpád-kori cseréptöredékek is származnak

20

. Halmaz-település, egykor telkes. Néhány kuriális stílusú nemesi lakóház mellett a tornác nélküli gádoros ház jellemzi. Határában szőlőbeli kunyhók. Egykori nemesi családjai e tudatukaterősen őrzik. Szegény falunak tartják. Önellátó legeltető állattartást folytattak az ártereken, réteken. A szőlőtermelés szerepe a századfordulótól nőtt jelentősen. Kiegészítő jövedelmet adott a részes aratás, ártéri gyűjtögetés, halászat, vessző- és gyékényfonás. Viseletükben jellegzetesség nem mutatkozott. Szokásaik közül a betlehemezés, aprószenti korbácsolás, disznótori alakoskodás, kocsmai és citerás bálok, szüreti mulatságok voltak kiemelkedők. Gazdag táltos hit jellemezte a községet. A „csépai ember" messze földön híres gyógyító és halottlátó volt. 4. Csépa első említését követő adataink közül csak a XVI. századi portaösszeírások szolgáltatnak népességre vonatkozó ismereteket. A XVII. századig a porta általában egy családnak felelt meg. A népesség alakulása

21

: Év: 1545 1551 1561 1571 1643 1646 1720 1723 családok száma 19 27 16 24 6 -puszta- -puszta- 10 Év: 1784 1828 1852 1869 1880 1890 1900 lélekszám 925 1923 2250 2652 2529 2971 3239