Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

124 CIBAKHAZA ezek az agrár szervezkedések központjaivá válnak.

47

1897 júniusában a cibakházi küldöttek részt vesznek a Magyarországi Szociáldemokrata Párt V. kongresszusán, s ez év szeptemberében pedig a Várkonyi párt ceglédi kongresszusán is.

48 Ennek következményeként alispáni rendeletre fokozottabb figyelmet fordítanak a cibakházi agrárszocialisták ellenőrzésére. November 30-án házkutatást tartanak Hegyes Gábor agrárszocialista lakásán, s az ellenszegülő Hegyes Gábort az egyik csendőr lelövi.

49 A továbbiakban is jelentős szervezkedések színhelye a község. 1902 után Mezőfi Vilmos Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Pártjának van hatása a mozgalomra. Megalakul a párt helyi szervezete, és az olvasókörök is csatlakoznak az USZP-hez.

50 1918 novemberében Cibakháza lakossága a köztársaság kikiáltását követelő táviratot küld a Nemzeti Tanácshoz.

51 Egy 1919. január 20-án kiállított kérdőív adatai szerint „Cibakházán földéhséget csillapítandó, a nagybirtokosok 200 holdat bérbe ajánlottak."

52 1919 februárjában az Országos Propaganda Bizottság jelentése szerint „Cibakházán egyenesen éhségforradalom várható."

53 A Tanácsköztársaság kikiáltása után a megalakuló Vörös Hadseregbe 300-an jelentkeznek, sőt úgy tartják számon, hogy a Vörös Hadsereg első hősi halottja Pusztatenyőn cibakházi lakos volt.

54 A Tanácsköztársaság után Cibakháza továbbra is jelentős helye marad az agrár és kommunista szervezkedéseknek. 1921-ben a Földmunkások Országos Szövetségének helyi csoportja működik Cibakházán.

55 1925-ben Papp Ferenc cipészmester az MSZMP tagja a párt utasítására a volt 1919-es katonák között szervezkedik. A pécsi bányászok tiltott sajtótermékkel látják el őket. Testvére, Papp Sándor szintén a mozgalom részese. 1926-ban azonban besúgók börtönbejuttatták Őket.

56 1933-tól marxista köröket szerveznek, ahol a volt vöröskatonák rendszeresen összejönnek. 1934-ben aratósztrájkra készülnek, azonban ekkor ismét árulás áldozatául esnek. Papp Ferenc, Papp Sándor, Vidó Antal, Balázs János, Gyiücsányi János börtönbe kerül.

57

1944. október 10-én szabadult fel a község.

58 A harcok során megsemmisült a kendergyár.

59

1945 januárjában alakul meg az MKP helyi szervezete. Első tagjai Bedé István, Kürti Mátyás, Blahó István, Bedé Istvánné, Kurucz Antal, Bodnár Mihály, Kapitány István voltak.

60 Bodnár Mihály, Kalmár Sándor és Kapitány István a szovjet parancsnokság intézkedésére kezdi meg a kiosztandó földek felmérését.

6

' 1945 májusában 816 igénylő kapott földet.

62 1948. március 31-ig Cibakházán 852 földhözjuttatott 3506 kh földet kap.

63 1945 telén, jóllehet a cibakháziak maguk is anyagi gondokkal küzdenek, élelmiszer-szállítmányt küldenek Budapest megsegítésére, s ebben az akcióban az MKP jelentős szerepet vállalt.

64 6. A középkorban nagyobb hely, mezőváros is volt. Amióta konkrét adataink vannak, mindig valamilyen nagyobb család birtoka és lakói jobbágyok. 1571-ben a török defter jelentősebb faluként tartja számon. 1578-ban 9 és fél portája van, s így - Tisza mellett - a Tiszazug legjelentősebb helye. Nincs alkalmunk betekinteni török alatti belső társadalmi viszonyaiba. Mária Terézia urbáriumának bevezetése előtt árendás jobbágyok lakják, akik már régóta ilyen kötelékben használják a határt, illetve SárszÖg és Gyügér pusztákat, az azokban lévő kocsmákat, a Tiszán való révet és a helység minden haszonvételét. Robottal nem tartoznak.

65 Az 1771. évi úrbérrendezés során a falu határát 4. osztályúnak minősítették és így 32 kishold úrbéri szántóföldet és 12 kaszás rétet mértek ki minden egész jobbágytelekhez. De a szántóföldek egy részét rétben adták ki. A jobbágyok által 1770-ben használt dézsmás szőlők kiterjedése 277 kapás.

66 Társadalmára jellemző, hogy milyenek a telekviszonyok az úrbérrendezés idején.

67 Év: 1770 1771 úrbéri rendezés előtt úrbéri rendezés után úrbéri telekmennyiség 26,7/8 27 1/7 úrbéres szántóföld és rét 1000 1216 telkesgazda 74 78 úrbéri házas zsellér 18 14