Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

116 BESENYSZÖG JEGYZETEK 1 Radó S. (szerk.) 1967. - Szalay J., 1896. 9. p. - SZMNA I. 2. II. térkép. 2 Az 1960. évi népszámlálás 3.; kötet. 42. p. - Uo. 8. kötet. 436. p. 3 OL. Dl. 8036. sz. 4 Fekete L., 1968. 13-14. p. 5 Leskó J., 1908. IV. 512-514. p. 6 EÉL. Gazd. It. Liber 143/1. Protocolla contractuum, 152. p. Besenyszög összeírása. 7 HML Közgyűl. jkv. 1703. 1038-1046. p. 8 Vályi A., 1796. I. 196. p. . 9 EÉL. Gazd. !t. Liber 79. p. 10 Scheftsik Gy., 1935. 378. p. 11 Fényes E., 1837. III. 223. p. 12 Palugyay L, 1854. III. 368. p. 13 Sipos O., 1880. 59. p. 14 A Magyar Korona Országainak... 15 Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben... 16 Vö. Scheftsik Gy., 1935. 378. p. - EÉL. Gazd. lt. Liber 152. Besenyszög összeírása. - A Bessen nevű vízfolyás és az 1910-tájáig Bessenszögnek írott alakot vö. 17 MTESZ. - Kálmán B., 1968. 156. p. 18 DMRA - Csallány D., 1956. 86. p. 19 DAMNA 89-76. - SZMNA I. 1. és I. 2. 20 OL. Dl. 8036. sz. 21 OL. Dl. 30294. sz. 22 Szentiván: Kettős összetétel: a) Szent-: szláv eredetű korai átvételünk, a szlávban is hasonló jelentésben, mint a magyarban. - Iván: János nevünk korai becéző alakja: Ivános-Jovános. Fokorú: A „fakad" ige tövével azonos fok-, fak-, valószínű ugor korból származó szavunkra megy vissza. Rokon nyelvekben „kés, tű foka" jelentésben fordul elő. A középkorban vízgazdálkodási műszónak számít a Fok, Fokorú (jel: fakadó) s „vízátereszt" jelentett. Rendszerint halastavak vizének szabályozására szolgáló áteresz neve volt. (Andrásfalvy B., 1970. 226. - Reuter C, 1970. 104-110. p. - MTESZ. Szászberek: Kettős összetétel: a) Szász-: a szász népnévből alakult jelző (Kálmán B., 1968. 84. p.)- b)-berek: vitatott eredetű szó. Felvetik ugor eredetét a ber-„puha, fekete sár, mocsár" jelentésű tő + k kicsinyítő képzősalakban, illetve szláv eredetét a bereg „part, domb" jelentésű szláv szóval összefüggésben (Kálmán B., 1968. 45. p. - MTESZ.) Szederkényi N., 1890. II. 451-454. p. - Uo. 457-459. p. - Uo. 389-390. p - Szederkényi N., 1891. III. 440-442. p. - Uo. 439-448. p. - Uo. 458-460. p. - Györffy L., 1956. 22. p. - Fekete L, 1968. 13-14. p. 23 Leskó J., 1908. IV. 512-514. p. - HML Közgyűl. jkv. 1703. 1038-1046. p. - Uo. Polgári perek, 194. sz. 24 Szederkényi N., 1890. II. 450. p., Fekete L., 1968. 15. p. - Szederkényi N., 1890. II. 389-390. p. - Vö. még: Szederkényi N., 1891. III. 439-448., 448^»58. p., 458-460. p. 25 Szederkényi N., 1890. II. 450. p. - Fekete L., 1968. 14. p. - Szederkényi N-, 1890. II. 389-390. p. - Vö. Szederkényi N., 1890. II. 439-448. p., 448-458. p., 458-460. p. 26 Leskó J., 1908. IV. 512-514. p. - HML Közgyűl. jkv. 1703. 1038-1046. p. - Uo. Polgári Perek. 194. sz. 27 Szederkényi N., 1890. II. 450, p. - Fekete L., 1968. 82. p. - Szederkényi N., 1890. II. 389-390. - Györffy L, 1956. 22. p. 28 Leskó J., 1908. IV. 512-14. p. - HML Közgyűl. jkv. 1703. 1038-1046. p. - Uo. Polgári perek. 194. sz. 29 Benedek Gy., 1974. 126. p., 145-148. p. - HML Közgyűl. jkv. 1703. 1038-1046. p. - Uo. Polgári perek. 194. sz. 30 Bél M., 1968. 82. p. 31 SZML Községi Adattár, (kézirat.). Soós I., 1976. Besenyszög. 1. p. 32 Uo. 33 1775-ben szerepel első ízben az egri érsekség összeírásában faluként: EÉL. Gazd. lt. Liber 143/1. Protocolla contractuum, 152. Besenyszög összeírása. 34 HML Közgyűl. ir. 1824. 886. és 1827. 503. sz. 35 Vö.: Bevezető. 36 SZML Községi Adattár (kézirat): Soós I., 1976. Besenyszög. 3. p. 37 Dvorzsák J., 1895. 201. p. 38BalázsyF., 1897.1. 171. p. 39 Mályusz E., 1951. II. 4267. sz. 40 Scheftsik Gy„ 1935. 377-378. p. 41 Szederkényi N., 1890. II. 335. p. 42 Maksay Ferenc (szerk.), 1969. 653. p. 43 Vö. Fekete L., 1968. 13-15., 82. p. •