Adatok Szolnok megye történetéből I. (Szolnok, 1980)

BESENYSZÖG 109 A község területe 1804-től az egri püspökség és a szatmári káptalan, illetve néhány kisebb nemes között oszlott meg. Ennek eredménye, hogy a telepített lakosság egyértelműen római ka­tolikus. 1893-ban néhány egyéb vallású is megtelepedett Besenyszögön. Ekkor 3720 római kato­likus, 13 görögkeleti, 17 ágostai hitvallású, 129 református, 74 izraelita vallású lakosa volt. 37 5. Fokorút, mint plébániával bíró helyet említi 1332-37-ben a pápai tizedjegyzék. 38 1399-ben Szentiván és Fokorú Széchenyi Frank országbíró tulajdona. 39 1455-ben Széchenyi László elzálogosította Országh Mihálynak és Losonczy Albertnak. A zálogbirtok felét 1461-ben Mátyástól az Országh és Losonczy családok örökrészül kapták. A birtok másik felét a Széche­nyiektől e két család 1470-ben szerezte meg. 1485-ben a Losonczyak birtokrészét a Nagylucsei család kapta. 40 Szög 1552-ben nemes község. 41 Szászberek 1578-ban Báthory Miklósé, Szentiván ugyanekkor Viczmándy Mátyásé. 42 Mind a négy falut, amely népes és anyagilag erős hely, 1550-ben a török a hatvani szandzsák hódolt falujaként írta össze. 43 1571-ben a szolnoki náhije (kerület) faluja Szászberek, 44 1552-ben Fokorú, 1564-ben Szentiván, 1576-ban Szentiván, Foko­rú és Szög az egri várhoz tartozó település. 45 Mint említettük, a települések a XVII. század folyamán elpusztultak. 1712 körül Szentivánt kisnemesek szállták meg jobbágyaikkal, 1731-ben is nemesi település. 46 Fokorú és Szászberek köznemesek pusztája, Szög pedig az egri püspökségé a XVIII. században. 47 Korábban azonban Szög királyi birtokként szerepelt. 1693-ban még így írták össze. 48 1804-ben az egri püspökség te­rületéből kialakították a szatmári káptalant, és Besenyszögöt, valamint Tiszaszög pusztát a szat­mári káptalan kapta. Szentiván, Fokorú és Szászberek továbbra is a köznemesek birtoka. 49 1837-ben Besenyszög földesura a szatmári káptalan, a Besenyszöghöz tartozó Homorszöggel együtt. Fokorú puszta és Szászberek földesura Orczy György, Szentiván pedig több nemes birto­ka. 50 1852-ben a Besenyszöghöz tartozó Tenke pusztát Szolnok városa, Fokorút és Felső-Szász­bereket Mayer János, Alsó-Szászbereket Eszterházy Pál birtokolta. A többi birtokrész tulajdo­nosai ugyanazok, akik 1837-ben. 51 A századfordulón a szatmári káptalan a legnagyobb birtokos. A Kohner család a határból 191 l-ben csaknem ugyanannyit birtokol 52 .1935-ben a szatmári káp­talan, amely korábban csak nagybérlőknek adta ki földjeit, 7325 kh-s birtokából 5677 kh-t kis­bérlőknek adott ki. A Kohner család a káptalan mellett továbbra is a legnagyobb birtokos. 53 1710-ben a Jászkiséren állomásozó fejedelmi tábor érintette Szög pusztát is, és két innen kel­tezett (Szeghelyi tábor) oklevéllel rendelkezünk. 54 A Tanácsköztársaság idején a román támadás a Szolnokért folyó harcok során érintette Besenyszögöt is. 1919. augusztus 2-án a románok Be­senyszög és Zagyvarékas irányából támadták Szolnokot. 55 A község erős egyházi jellege miatt a munkásmozgalom nem tudott kibontakozni. Ám azok, akik a szomszédos Szolnokon a községtől elszakadva ismerkedhettek meg a munkásélettel, a megye munkásmozgalmának jelentős alakjaivá váltak. Fancsali Mátyás a szolnoki KIMSZ tagjaként kapcsolódott a munkásmozgalomba az 1930-as években és id. Szakali József szintén Szolnokon (Szanda) szervezett sztrájkot a gazdasági cselédek között 1921-ben, majd vett részt 1926-tól a KMP illegális munkájában. A 30-as években kétszer is építőmunkás sztrájkot szerve­zett, 1943-ban pedig Törökszentmiklóson volt az aratósztrájk szervezője. 56 1944. november 4-én a Szolnokért vívott harcok következményeként Besenyszög határa komoly hadiesemények szín­helye: a II. Ukrán Front csapatai Kőtelek, Besenyszög, Új szász, Ceglédbercel vonalán törik át a német védelmet, majd Zagyvarékas felől induló német páncélos ellenlökés miatt alakul ki Szol­nok térségében Besenyszögöt is érintő erős harc, de még ugyanezen a napon felszabadul a köz­ség. 57 A járási főjegyző 1945-ös jelentése szerint a „községben középületek, műemlékek lerombo­lása nem történt" a harcok során, nagyobb károk a tanyai iskolákban estek. 58 1945 elején jelen­tik, hogy mindössze 1892 kh bevetett terület van a 24729 kh-s határból. Ugyanekkor a község a következő mezőgazdasági értékekkel rendelkezett: búza: 7125 q, árpa: 1406 q, zab: 211 q, tenge­ri : 2867 q, tehén: 414 db, ökör: 268 db, növendék marha: 382 db, sertés: 501 db, süldő: 1072 db, ló: 175 db, baromfi: 5406 db, tinó, juh, malac, csikó, kecske nincs. 59 A község a tavaszi munkák-

Next

/
Thumbnails
Contents