1848-1849 Szolnok megyében. Válogatott dokumentumok (Szolnok, 1979)

mat, ha fontolóra veszik, hogy minő téren áll Hazánkban egy Ország­gyűlési képviselő, és mik azon elvek, melyeket én /ha szabad ugy mondanom,/ személyesítek. Mert engem, nem ugyan saját érdemem, hanem a körülmények s a Nép bizalma azon kivételes helyzetbe tettek, hogy szerény nevem, Ha­zánk függetlenségének zászlójával azonosítva lenne. És én Nemzetünket a függetlenségre jogosítottnak is tudom, képes­nek is ösmerem. Sőt számba véve az Európai conjuncutrákat, /melyek­nek Ismeretében nem vagyok egészen járatlan/ annál is inkább meg va­gyok győződve, hogy ha Nemzetünk rendületlenül ragaszkodnék az ál­ladalml függetlenséghez, Nemzeti létünk semmi szétbomlasztással, ál­lami consistenciánk semmi külmegtámadással, Országunk földterületi épsége semmi csorbítással nem volna, s nem lehetne az Európai comp­licatiók folytán fenyegetve; sőt az Európai államrendszer normális megfektetésében, a világ szabadság történelmi rendű kifejlődésében s a valódi, 's nem csal-béke megszilárdulásában, a független Magyar Ország nem csekély sulyu tényezőt képezne; ellenben ha Nemzetünk az Osztrák birodalommal összeolvad, s magát a Bécsi udvar nagyhatalmi állásának végzelmes politikájával azonosítja, oly hatalmas érdekeket zudit fel maga ellen, s oly vihart vonz magára, hogy Hazánk belülről szétbomlással, kívülről szétdarabolással vagy végenyészettel lesz fenyegetve. Látják önök tisztelt Honfitársaim! hogy én ezen elvet, nem csak az elidegeníthetetlen jognak, hanem a Nemzeti létfeltartás természetes ösztönének és kötelességének terén is állok. Nincs eme vezérelvben semmi tulbizakodás, semmi nyugtalankodási v iszketeg. Élet feltétele az fajunknak. Nemzet vagyunk, s jogunk is, erőnk is van, hogy ne engedjük magunkat tartománnyá süllyeszteni. Jogunk is, erőnk is van, hogy önczél legyünk, 's nem idegen czélok­nak eszköze. Nem is olyan elv ez, melyet csak mi állítottunk volna csak fel 1848-49-ben. Mi csak védtük azt, törvénnyel előbb, fegyverrel utóbb, midőn fegyverrel Ion megtámadva. Az elv oly régi, mint a Magyar név Európában. Alapelve az a Magyar államjognak. Őseinknek ezredéves szent hagyománya, a jövendő nemzedékeknek elidegeníthetetlen örök-

Next

/
Thumbnails
Contents