Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

s oda kettős strását rendelvénn, Fő-Orvos Urnák további intézet végett által adták^ :.. 5-ae et 6-ae Julii 1831. (309) ... ... 14-ae Julii. ... hir szerént Szólnokbann már dühösködő Döghalál terjedése elöli. Határunk ujabbann s annál erősebbenn be zárattasson: a fegyverneki óldalonn az őrök meg kettőztetődtek, s most állanak öszvesen 2. kis Tanátsbeli 3. állandót Lovas - 15. Lovas és 25. gyalog őrökből = 45. emberből.. . ... 14-ae Januarii 1832. A mint a Halottalínak napi Feljegyzéséből odafeátrább megtetszik folyó Januarius Hóldnap 13

_d napjánn, az Orvos Urak kinyilatkoztatása szerént is, - Istené légyen a ditsősség! - minek utánna 1831 esztendei December elejétől, mostanig 162. Choleras - mind öszve pedig 204. Lakos Társainkat a Cholera elragadta volna: általánosann megszűnt. ,. . . . . Kőit Kis Ujszállásonn mint feljebb Várady István Nagy Kun Megyei Esküdt Kaszás Istvány Helybeli Senator. (310) Veres Gergely nótárius." (311) * * * Kivonat a 44 oldalas, kézzel, tintával írt eredeti jegyzőkönyvből. Szolnoki Á. L. Kisújszállás város levéltára, Cholerai jegyzések iratai 710. csomószám. * * * A kolera Kelet-India Bengália nevű tartományából terjedt el, s Európába a XIX. század elején, 1817-ben tengeren, hajóhon jutott el. A váratlanul íellépő, akkor ismeretlen járvány ~ amely azelőtt főleg a keleti, melegégövi területeken lépett íel - Európába behatolva szörnyű pusztításokat okozott. Az első nagy járvány 1817-1823-ig, a második 1826-1837-ig tartott. A íriásodik járvány Magyarországon 1831. június havában jelent meg. A harmadik járvány 1846-1861-ig tartott és 1848-1849-ben az egész Magyarország területén elterjedt. A negyedik az 1863-tól 1875-ig tartó, leghevesebb 1872/73-ban dühöngött, amikor a járványnak 181 672 halálos áldozata volt. Az ötödik 1883-tól 1887-ig tartott és végül a hatodik, amely aránylag rövid ideig dühöngött, 1891-ben zajlott le. Magyarországon 1831. júniusában a különféle egészségügyi rendelkezések (kordon, vesztegzár, zárlat stb.) ellenére Tiszaujlakon jelentkezett először a kolera, vagy ahogyan akkor nevezték: az epekórság. A m. kir. helytartótanács adatai szerint 1831. június 13-tól november 22-ig 3846 helységben terjed el. A megbetegedettek száma 435 330, a meghaltak száma 139 998, a gyógyultaké 215 464, s a kezelés alatt levők száma 31 868 íő volt. Megyénk területén az első hír a járvány szolnoki kiütéséről félelmet és rettegést keltett mindenfelé. A járvány minden egészségügyi intézkedés ellenére rendkívül gyorsan terjedt. A rendelkezésre álló dokumentumok (okmányok, okiratok) szerint Kisújszálláson 1831. december 4-től 1832. január 13-ig a kolerában megbetegedettek száma összesen 494 volt. Ebből a felgyógyultak száma 331, a meghaltak száma 162 és & gyógyulás alatt levők száma 1 íő volt. Az 1831. évi kolerajárvány nevéhez fűződik az ugyanazon évben kitört úgynevezett koleráielkelés. A Zemplén megyéből kiindult felkelés közvetlen oka ct hatóságok járványvédelmi intézkedései voltak, amelyekkel a kolera továbbterjed dését akarták megakadályozni. A felkelés a földesurak, s a hatóságok ellen irányült, mert a parasztok között az a hír terjedt el, hogy az urak ki akarják irtani őket. Ezt a hiedelmet a járványügyi intézkedések során a kutak fertőtlenítése okozta. Számos kastélyt fel* dúltak, földesurakat, papokat, jegyzőket, tiszttartókat öltek meg. A felkelést, amelyben mintegy 45 000 jobbágy és paraszt vett részt, csak nagy katonai erővel tudták elfojtani* 309 1831. július hó 3a 310 Városi tanácsos 311 Jegyző 88