Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

gét, s a megvalósítás mikéntjét illetően álláspontjuk nem volt egységes. A kommunista párt és a Nemzeti Parasztpárt a szegényparasztság érdekében a nagybirtokrendszer azonnali felszámolását követelte. A Kisgazdapárt vezetői, s a mögöttük levő módosabb paraszti és polgári réteg korlátozott íöldreíormot akart, hogy továbbra is biztosítsa az agrárproletárok olcsó munkaerejét a falusi burzsoázia részére. A szociáldemokrata párt az 1930-as agrárprogramját hozta nyilvánosságra, s azon változtatást nem tartott szükségesnek. Ez azonban még a Horthy-rendszer idején készült, s természetesen az új megváltozott viszonyok között, teljesen hasznavehetetlen volt. A földreform sürgős végrehajtását elsősorban az döntötte el, hogy a kommunisták által támogatott szegényparasztság tömegmozgalma rendkívüli mértékben bontakozott ki. Ez a tömegmozgalom különösen a Tiszántúl forradalmi múltú megyéinek erejét tükrözte. A felszabadult falvakban és városokban kommunista pártgyűlések, népgyűlések, nemzeti bizottsági értekezletek a földreform mielőbbi megvalósítását követelték. A gyors végrehajtás érdekében 1945 januárjában az Ideiglenes Nemzeti Kormány székhelyére, Debrecenbe, a különböző pártok helyi képviselőiből álló tömeges küldöttségek indultak, s követelték a földosztást. A kommunista párt felhívására már a földigénylő bizottságok is kezdtek megalakulni. Ebben a helyzetben ültek össze 1945. március 15-én a Függetlenségi Front vezetői a kommunista-parasztpárti földreform-javaslat megtárgyalására, s azt egyhangúlag elfogadták. Március 17-én a Minisztertanács vitatta meg s a javaslatot ünnepélyes keretek között szintén egyhangúan elfogadta. Ilyen előzmények után került sor a 600/1945. M. E. számú, a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és földműves nép földhözjuttatásáról szóló rendelet kiadására. 155. Szolnok, 1945. március 1. A Szolnoki Cukorgyár munkásvezetőségének jelentése az igazgatóság elmeneküléséről és a gyár felszabadulás utáni helyzetéről „Pesti magyar kereskedelmi bank ipari titkárságának Budapest gr. Tisza István u. 1.... Szolnok, 1945 március 1. Tekintettel arra, hogy Budapesttel a kapcsolatot ismét fel tudjuk venni, kötelességünknek tartjuk, hogy önöknek, mint vállalatunk főrészvényeseinek -, az első adódó alkalommal - gyárunk jelenlegi helyzetéről beszámoljunk. 1944 október 8-án v. (499) Chikán igazgató, a gyár ügyeinek intézését, — elmenekülése alkalmával - átadta az üzemi munkaügyi választmánynak. Ennek tagjai Polónyi-Szüts András, id. Gönczöl Sándor, id. Fadgyas Antal és Nagy Ágoston voltak. Az oroszok által történt megszállás után a főispán Polónyi-Szüts Andrást és id. Gönczöl Sándort gyárvezetői minőségben megerősítette és az adminisztratios ügyek, valamint a termelési ügyek vezetésével 499 Vitéz 230