Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

gyarország ez idő szerinti jogforrása a Nemzetgyűlés, amely a minden helységben a lakosság minden rétegéből alakult Nemzeti Bizottságokra támaszkodva kezdi meg az ország demokratikus népi alapon való újraépítését. Főcélul tűzvén ki a fasizmus teljes kiirtását, ennek különösen szellemi káros kihatását és Németország leverését. Kéri a Nemzeti Bizottságot, annak minden tagját, hogy ebben az irányban működjön közre s tegye lehetővé a régi reakciós kormány bűnéből tönkrement ország újjáépítését. A maga részéről ismételten köszönetet mond azért, hogy őt és társait: Bakó Kálmánt és dr. Pólya Lászlót küldte ki Kisújszállás város a Nemzetgyűlés képviselőjéül ugy a maga, mint társai nevében ígéri, hogy mindent megfognak tenni az ország megmentése érdekében. Különösen a maga részéről igéri, Kisújszállás városnak a kedvező vasúti és utkereszteződési, valamint fekvési helyzetére minden igyekezetével azon lesz, hogy a város fejlődése, amely a régi vezetőség alatt talán éppen azért, mert nem támaszkodott a népi erőkre - egyáltalán nem fejlődött, megtalálja a lehetőségét erre. Tavaslatot tesz arra, hogy a Nemzeti Bizottság elnökévé: Herpai Sándor polgármestert válassza meg . . . A Nemzeti Bizottság elnökévé: egyhangú határozattal Herpai Sándor polgármestert választja meg, aki elfoglalván az elnöki széket, beszámol a városi tanácsnak és mint polgármesternek eddigi működéséről és további működéséhez a Pártok és Nemzeti Tanács (!) minden tagjának támogatását kéri . . . Ezek után az idő előrehaladottságára való tekintettel elnöklő polgármester megköszönvén a megjelentek szives érdeklődését, a gyűlést berekesztette. Herpai Sándor dr. Pólya László polgármester főjegyző." * * * . Hatoldalas géppel írt eredeti jegyzőkönyv. Szolnoki Á. L. Kisújszállás város levéltára, 1944-1945. évi tanácsi, közgyűlési és Nemzeti Bizottsági ülések jegyzőkönyve 64-69. * * * Az 1944. december 2-án megalakult Függetlenségi Front, programjában egyik legsürgősebb téladatnak az új, demokratikus államhatalom megteremtését tűzte ki célul. Hangsúlyozta, hogy a városokban és községekben a demokratikus pártok megbízottaiból, fasiszta-ellenes hazafiakból Nemzeti Bizottságokat kell szervezni, s ezek a bizottságok a Függetlenségi Front helyi szerveiként működjenek. Az így megalakult nemzeti bizottságok népi demokráciánk kezdeti korszakának, jellegzetes népi szervei voltak. Pártközi, koalíciós (498) alapon történt megalakulásuk a néptömegek közvetlen összefogását testesítették meg. Az első hónapokban addig, amíg a központi hatálom létrejött, s az államszervezet kiépült, helyileg ők összpontosították kezükben minden hatalmat és irányították a helyi közigazgatást. Tagjai többségében egyszerű munkások, parasztok, dolgozó kisemberek voltak, akiknek a közügyek intézésében semmitéle tapasztalatuk nem volt, de a józan igazság érzetük, szocialista vagy ösztönös demokratikus gondolkodásuk, a rendkívüli feladatok megoldásában nagy segítséget jelentettek. E bizottságok legcéltudatosább tagjai a kommunisták voltak, s a kommunista pártszervezetek segítségére támaszkodva végezték tevékenységüket. 498 Közös célok megvalósítására létrejött politikai szövetség 228