Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

Imre, özv. Heréld Józsefné, Hajdú Sándor, Kohári Lajos (kádár), Vass Imre, Tóth Kálmán, Szálai András, Dr. Kelemen Zoltán, Mihályfalvy József, Szilágyi Lajos. Gyűlés jelölteket egyhangúlag megválasztja nagytanács tagjaiul. Elnökül gyűlés egyhangúlag Márki Gábort válassza meg. Helyettes elnökül megválasztatott Kiss István és Laskai Mihály. A polgárőrség parancsnokául Vajda Sándor választatott meg. Parancsnokhelyettesek ifj. Györffy Sándor, Szilágyi Lajos, Dr. Kelemen Zoltán. Közellátási teendők ellátásával megválasztott Dr. Ábrahám Sándor itthonlevő tisztviselő karával együtt. Márki Gábor mint megválasztott elnök javasolja, hogy 11 tagú úgynevezett ügyviteli bizottságot válasszon az értekezlet amelynek feladata határozatokat hozni és a legszükségesebb utasításokat kiadni. Az értekezlet elfogadta elnök javaslatát és az ideiglenes bizottság tagjaiul a következőket választotta meg: Rundik János, ifj. Győrffy Sándor, Madarász Károly, Szilágyi Lajos, Dr. Ábrahám Sándor, Simon Sándor, Tóth Kálmán, L. Nagy Lehel, Barna Péter, id. Ducza Ignácz és Hajdú Sándor. Jegyzőkönyv vezetésével szavazati jog nélkül megbízatott Bartha Lajos. Jegyzőkönyv hitelesítésére elnök felkérte: Dr. Ábrahám Sándor és Pozsonyi Sándor tagokat. KMFT. Hitelesítjük: Pozsonyi Sándor Bartha Lajos Márki Gábor Dr. Ábrahám Sándor jegyzőkönyvvezető. elnök." • • * Kétoldalas, géppel írt eredeti jegyzőkönyv. Szolnoki Á. L. Túrkeve város levéltára 1944. évi I. sz. jegyzőkönyv. * * * A Vörös Hadsereg októberi hadműveletei felszabadították a Tiszántúlt, s e területeken megindult az új élet, amelyhez rendkívül súlyos viszonyok között kellett hozzákezdeni. A felszabadult területek bénán, a földek bevetetlenül, a közlekedés szétrombolva, az üzemek, gyárak leszerelve, felrobbantva, s az élelmiszerraktárak kitosztva, üresen állották. A termelő munka megállt, a régi államgépezet felbomlott, s a közigazgatás nem működött. A lakosság tehetetlenül, szervezetlenül vergődött. Ez az állapot azonban rövid ideig tartott. A rendkívüli nehézségek a nép öntevékenységét, aktivitását követelte meg. Az új, eddig elfojtott erők a munkások, parasztok soraiból felszínre törtek. Az első, a leggyorsabban szervezkedett erő a kommunista párt volt. A felszabadulás első napjaiban megalakulták a helyi kommunista pártszervezetek. Ök voltak a közigazgatás, a termelés megindítói, ők foglalkoztak az éhezők, az ellátatlanok gondjaival és ők működtek közre a közbiztonság helyreállításában. A felszabadult helységekben a kommunisták és az antifasiszták részvételével öntevékeny népi szervek vették kezükbe a helyi irányítást. E szervek megalakulását és működését a dolgozók támogatása segítette. A szovjet község- és városparancsnokok vitték a községek és városok életébe a rend s a szervezettség elemeit. A demokratikus mozgalom gyors kibontakozását segítő másik tényező, a régi uralkodó osztályok helyzetével függött össze, ugyanis a nagytőkések, nagybirtokosok, a régi államapparátus 224