Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

fogalma inkább a „napszámos" megjelölés keretébe foglalható. Ezért a szigorúan vett mezőgazdasági munkások száma legfeljebb 200-ra tehető és viszont 2000-2500 között mozog a napszámosok száma. A város lakosságának ezen néprétege munkaalkalmak idején - mint Szolnokon a gőzfürésztelepek, cukorgyár, dohánybeváltó hivatal, máv. intézmények, köz és magán építkezések, aratás, cséplés stb. munkaalkalmakat találva szert tehetnek annyi keresetre, hogy a tavaszi, nyári és őszi hónapokban megélhetésüket biztosítani tudják. Mindamellett ez a megélhetés az alacsony munkabérek mellett nem jelenti a jólétnek legminimálisabb (458) fokát sem, nélkülözés és szegénység a kisérő jelenségei. Az emiitett munkaalkalmak csak időlegesen lévén igen sokszor - különösen a téli hónapokban felüti fejét a munkanélküliség és ez teszi próbára a munkásság türelmét ugy, hogy a lakosság ezen néprétegének bizonyos elégületlensége önként adódik. Az elégedetlenség foka nagy és bizonyos kínálkozó alkalom kitörésekre vezethetne. Tudomásom és megítélésem szerint, mint azt a napilapok is közölték izgatás folyik a munkásság között, melyet az u. n. Vági csoport irányit és szervez. A rendőrség kiséri ezen jelenségeket állandóan élénk figyelemmel és minden komolyabb megnyilatkozást idejében megelőz. A munkásság bajai és igényeinek orvoslása, az elégületlenség kiküszöbölése szerény megítélésem szerint nagyon nehéz, mert ezen néprétegnek a szélsőséges eszmék felé való orientálódása (459) ugy szólván belső lelki kényszer, „gyűlölni mindent, amit az urak akarnak" jelszó uralja lelkületüket. Mindamellett célra vezetőnek tartanám a munkás jóléti intézmények felállítását. Szolnokon ugyanis régen megoldásra vár a szegény nép lakás kérdése. Nedves, egészségtelen viskókért drága béreket fizetnek. Ha 200-300 munkás méltányos bérért egészséges lakást kapna, az izgatás tere mindjárt szűkebbre szorulna. Ezzel az intézkedéssel a tüdővész terjedése is megakadályoztatnék. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara - minthogy kifejezett mezőgazdasági munkásság nincs - számottevő ténykedést nem fejt ki. Szolnok, 1929. évi július hó 13. Dr. Kerekes Sándor h. polgármester." * * * Négyoldalas, géppel írt eredeti jelentés. Szolnoki A. L. Szolnok város levéltára. Polgármesteri elnöki iratok 48/1929. sz. * * * Szolnok városban a ,, napszámosok" rétege, rendkívül nehéz viszonyok között élt, számuk a város összlakosságát véve figyelembe aránylag igen magas volt. Elhelyezkedési lehetőségük jóformán csak a tavaszi és nyári időszakra korlátozódott. Az alacsony munkabérek mellett a legminimálisabb létfenntartási eszközöket sem tudták a maguk és családjuk részére biztosítani, különösen télen, amikor munkaalkalom igen kevés, vagy egyáltalán nem volt. A hatóságok megélhetésük ügyében semmiféle intézkedést nem tettek s munkaalkalmakról nem gondoskodtak. A munkanélküliség, a nyomor és az ínség 458 Legkisebb, legalacsonyabb 459 Valamely irányhoz, nézethez való csatlakozás 197