Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

Négyoldalas, géppel írt eredeti jelentés. Szolnoki A. L. Munkásmozgalmi iratok. Alispáni iratok 11809/1919 sz. (32/1919 a. sz.) Az iratokhoz mellékelt 021562/eln. 55. b. HÜM-1919. számú teleíonjelentésből is kitűnik, hogy az ügyészség eiiektív (tényleges) bűncselekmény hiányában az 53 kommunistát szabadon bocsajtotta. Azonban mégis újból letartóztatták őket és a HM a BM-nek a hajmáskéri internálótáborba való szállításukat sürgősen javasolta, azzal az indoklással, hogy: állandó tartózkodási helyükön, illetve ahhoz közel, hozzátartozóikkal könnyebben érintkezhetnek. Szolnokon ekkor 53, Jászberényben 28 kommunista volt internálva, ugyanis a HM javaslata a Jászberényben internált 28 kommunistára is vonatkozott. A névjegyzéket az alispán a rendőrkapitánynak küldte meg az internálások foganatosítása végett. 125. Szolnok, 1920. január 9. A megye alispánja a íőállamügy észhelyettest tájékoztatja, a proletárdiktatúra szolnoki vezető személyeiről és a lefolyt eseményekről „12217/1919 Hiv. szám: 607/1919. Tárgy: A proletárdiktatúra vezetői és annak szereplői a vármegyénél és Szolnok városánál. Államügyész Ur! Szolnok. Hivatkozással hozzám intézett fennti számú megkeresésére az alábbiakban igyekszem a letűnt tanácsköztársaság ideje alatt lefolyt eseményekről s az eseményekkel kapcsolatosan szerepet játszó egyének magatartásáról lehető sorrendben történeti képet nyújtani. Már az 1918. évi október 31-iki forradalom lezajlása s a hadsereg szétbomlása egyszerre megváltoztatta a vármegye és a város képét. . . ... A „Nemzeti Tanács"-ok megalakultak s ugy látszott szerettek volna rendet teremteni azonban eredménytelnül. A Nemzeti Tanács elnöke Darvas Ferencz, alelnöke Papp Illés keresk. iskolai igazgató voltak. A közigazgatási hatóságok helyeiken voltak ugyan, azonban intézkedéseik magukon viselték a bénultság jeleit. December első felében Darvas Ferenc a vármegye kormánybiztosává kineveztetett, s e naptól kezdve minden hatalom kezében összpontosult. Általában . . . lépésről lépésre haladtak a legszélsőségesebb irányzat felé. Ebben az irányban legelső sorban a tanügyi férfiak működtek, akik közül dr. Papp Illés, Deák Ernő, Orosz György és Grünwald László tanárok vezetése alatt megalakult a „Nevelő Munkások Szövetsége" még november hóban azonban amint ezt későbben egy gyűlésen dr. Papp Illés nyilvánosan is beismerte a cél ... a tanerők egy pártba való tömörítése . . . volt. Ezt el is 183