Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

Kulturális téren az egyik legelső és legfontosabb intézkedés az iskolák államosítása volt. A nevelési és oktatási intézetek államosításáról szóló rendelet március 29-én jelent meg. A rendelet megjelenésével a proletárdiktatúra a közoktatásügy és az egész kulturális élet átszervezésére vonatkozóan messzemenő terveket készített. E tervek közé tartozott: az oktatás eszmei tartalmának átformálása, a tanításnak a gyakorlati élettel történő összhangba hozása, a tankötelezettség korhatárának felemelése, az egységes 8 osztályú népiskola megvalósítása, a középiskolák szakosítása, új egyetemek létesítése. Ugyanakkor a tanulásból, a művelődésből addig kizárt munkások és azok gyermekeinek lehetővé kívánta tenni, hogy: a népiskolát ingyenesen elvégezhessék, a középiskolákban és az egyetemeken tanuló munkásgyermekek részére pedig, messzemenő anyagi támogatást biztosított. Végül célul tűzte ki az analfabétizmus (írástudatlanság) felszámolását. Ezek az intézkedések végső soron a dolgozók életének emberibbé válását és kulturális felemelkedését szolgálták. 119. Jászalsószentgyörgy, 1919. június 5. A jászalsószentgyörgyi munkástanács élelmiszergyűjtőtelep felállítását határozta el, hogy a községi ellátatlanok szükségleteit biztosítsa, a fölösleget pedig a fővárosi dolgozóknak juttassa „Kivonat a jászalsószentgyörgyi községi munkástanács 1919. évi június hó 5. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből. 47 sz. 1919. Hirsch Izidor elvtárs a munkástanács elnöke előadja, hogy a járási tanács 297/1919. sz. a. e hó 21-én előterjesztést tett a Közellátási népbiztossághoz az irányban, hogy az egyes községekben élelmiszer gyűjtőtelepek létesíttessenek. Ezeknek a gyűjtőtelepeknek elsősorban az lenne a rendeltetésük, hogy a községi ellátatlan lakosság szükségleteit elégitenék ki, a fölösleg pedig a járási intézőbizottság közvetítésével a fővárosi proletártestvérek ellátására adatnék át. A beszállítandó fölösleg aránya szerint a közellátás részéről ipari cikkek és ipari termékek bocsáttatnának a lakosság rendelkezésére. Miután a falusi termelésből különösen baromfi, tojás és tejtermékben fölöslegek minden esetben bővebb mértékben reményelhetők, felhívja a községi munkástanácsot, hogy élelmiszer gyüjtőtelep felállítását azonnal határozza el, annak vezetését vegye át és a fölöslegnek hetenkinti, vagy felhetenkinti Budapestre leendő beszállításáról a járási tanács irányítása mellett gondoskodjék. Határodat. A községi munkástanács a községi élelmiszer gyüjtőtelep felállításai elhatározza azon kérelmének az előterjesztésével, hogy a szükséges költségek előlegezése céljából 60 000 korona szóval hatvanezer korona rendelkezésre bocsáttassék. Ezen összeget a községi munkástanács természetesen mint forgó tőkét fogja kezelni és a gyüjtőtelep feloszlatásakor visszaszolgáltatni köteles172