Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

Ez az első fennmaradt oklevél említi először Kolbászszéket, azaz a mai Nagykunságot és a nagykunokat bíráiknak és tisztjeiknek szabad választására feljogosítja. A Nagykunság székhelye hajdan Kolbász nevű népes hely volt, amely máz 1395-ben Kolbászszállása néven létezett. 1683-ban pusztult él s ettől az időtől kezdve a nagykunok székhelye Karcag városa lett. Kolbász pusztán maradt és jelenleg Kunhegyes község határához tartozik. 8. Buda, 1467. július 2. Mátyás király a kolbászszéki kunokat minden más bíróság hatósága alól felmenti ,,Mi Mátyás Isten kegyelméből Magyar, Dalmát, Horvát országok királya sat. adjuk emlékezetül jelen levelünk rendiben, jelentvén mindazoknak akiket illet, hogy mi elfogadván némely híveinknek általok a kolbászszéki kunjaink kapitányai egyetemének nevében előterjesztett könyörgését a mondott kunjaink kapitányai hű szolgálataira való tekintetből őket királyi hatalmunk teljességénél fogva és különös kegyelemből országunk bármely akár egyház, akár világi jelenlegi és jövendőbeli bíráinak és igazságszolgáltatóinak bírósága és bármi hatalma alól örökre kivesszük oly képen, hogy az említett bíráik közül egyáltalában senki se ítélkezhessek az időnkint kinevezett kapitányok vagy azok örökösei vagy utódai felett semmi ügyben s az ügyeknek semmiféle eseteiben; hanem, ha valakinek valami ügye van, vagy lenne velők, az előbb az előtt a bíró előtt tárgyaljon, akit időnkint a mondott kunjaink közössége választott a maga sorából és azután, ha annak ítéletével meg nem elégednék, ügyöket a mi királyi kúriánkra felebbezhetik; sőt kivesszük őket ezen levelünk erejénél fogva. Miért is nektek híveinknek: nádorunknak és országbíróinknak és a mondott országunk összes többi bíráinak és igazságszolgáltatóinak, egyháziaknak és világiaknak és a bíróságban heVetteseiknek, jelenlegieknek és jövendőbelieknek, akik ezen levelünkről tudomást szereznek, erősen parancsoljuk, miszerint a mondott székbeli kunjaink említett kapitányjai vagy közülük bárki és az ő örökösei és utódai felett bárkinek a kérésére, bármiféle ügyben ezen kegyelmességünk ellenére ítélkezni vagy bíróságtok elé állítani ne merészeljétek. Ha pedig valakinek valami baja van velők, az előbb az előtt a bíró előtt tárgyaljon, aki abban az időben megválasztatott; ha pedig annak az ítéletével megelégedve nem volna, akkor azután a királyi kúriára vihesse perét. Másként nem cselekedvén, ezen levelünket pedig, melyet titkos pecsétünk rányomásával ezen dolog örök emlékezetére megerősítettünk, annak elolvasása után a felmutatónak visszaadni parancsoljuk. Kelt Budán Sarlós boldogasszony ünnepén (július 2-án) az Űr ezernégyszázhatvanhetedik, uralkodásunk tizedik, koronáztatásunknak pedig negyedik évében." * * * Dr. Pintér Jenő: Jászberény rendezett tanácsú város levéltárában levő kiváltságlevelek és oklevelek gyűjteménye. Jászberény é. n. 145. (Az oklevelet József nádor Budán, 1802. április 26-án hitelesen átírva újból kiadta.) * * 0 A jászok és kunok jogi helyzetét mindenkor befolyásolta az a körülmény, hogy a királyi várföldek telepesei voltak és ha szétszórt területelien is, de királyi földesúri területeken éltek. 16