Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

A magyar munkások történetének válogatott dokumentumai. Budapest, 1955. Harmadik kötet 536-537. oldal. * * * A rendőrségi jelentés részletesen tartalmazza az agrárproletár mozgalmak elnyomására alkalmazott 1898. évi II. te, a „rabszolgatörvény" szigorú végrehajtását. E törvény ikerpárjaként 1907-ben új cselédtörvényt alkottak, amelyet népiesen ,,derestörvénynek" neveztek. Az új törvény eltörölte, amit a falusi proletárok osztályharca már egyébként is felszámolt, a robotmaradványokat, a konvencióval űzött kirívó visszaéléseket, s a testi fenyítést bár az utóbbit 18 éves korig - a dorgálást pedig minden cseléddel szemben engedélyezte. Ez a törvény a gazdát és cselédet egyaránt a szerződés szigorú megtartására kötelezte azonban csak formailag, mert a gazda karhatalommal kény szeríthette cselédjét munkára, sztrájk esetén pedig elzárathatta, megbirság oltathatta. 96. Budapest, 1912. március 14. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítja a Szolnoki Cukorgyár Részvénytársaságot (392) -/Jegyzőkönyv felvétetett a SZOLNOKI CUKORGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapesten a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank üléstermében 1912. évi március 14-én délután 4 órakor tartott alakuló közgyűléséről. I. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint a részvénytársaság alapítója képviseletében Weiss Fülöp vezérigazgató ur üdvözli a megjelent részvényjegyzőket és felkéri az alakuló közgyűlést, hogy a közgyűlés vezetésére elnököt választani szíveskedjék. A megjelent részvényjegyzők az alakuló közgyűlés elnökéül Weiss Fülöp vezérigazgató urat egyhangú közfelkiáltással megválasztják. II. Weiss Fülöp vezérigazgató ur elfoglalván az elnöki széket köszöni az iránta tanúsított bizalmat és felkérvén az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének vezetésére dr. Pékár Imre ügyvéd urat, ennek hitelesítésére pedig dr. Aczél Ede és Hollós Ödön részvényjegyző urakat, az alakuló közgyűlést megnyitottalak kijelenti. III. Elnök ur bemutatja a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint az alakítandó részvénytársaság alapitója által kiállított részvénytársasági tervezetet és részvényaláirási ivet. Megállapítja ezen okirat alapján, hogy az alapítási tervezet értelmében K. (393) 5 millió összegben meghatározott részvénytársasági alaptőke az aláírási íven kitüntetett részvényjegyzők által teljes összegében jegyeztetett. A részvényaláirási ivén kitüntetett részvényjegyzők által tett nyilatkozat alapján megállapítja továbbá, hogy a jelen alakuló közgyűlésen az aláírási ivén kitüntetett részvényjegyzők szabályszerűen tudomásul vették azon körülményt, hogy az alakítandó részvénytársaság alakuló közgyü392 Olyan üzleti vállalkozás, kereskedelmi társaság, amely alaptőkéjét előre meghatározott számú és egyenlő értékű részvény kibocsátásával szerzi meg, és amelynek tartozásaiért a részvényesek csak részvényeik névértékének erejéig felelősek 393 Korona ((Magyarországon 1892-1925-ig használt pénznem) 142