Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

tében a munkát beszüntettük és kértük a kizártak visszahelyezését. Amidőn ez irányban folytatott egyezkedéseink eredménytelennek bizonyultak elhatároztuk, hogy a mig az épitő iparral foglalkozó munkaadók és munkások között fenálló és f. hó 22 én lejáró szerződésünk helyébe megkötni kért uj szerződésre nézve megegyezésre nem jutunk, a munkát újból fel nem vesszük. Kérjük tehát ezek alapján az 1881 évi XVII t. ez. 163 § (385) értelmében a békéltető eljárást elrendelni méltóztassék. Szolnokon 1906 Április 20 án Tisztelettel Az építőmunkások munkarendvédő bizottsága nevében Molnár Gáspár, Kovács József Deutsch József féle vendéglő Malom utcza 2286." * * * Négyoldalas, kézzel, tintával írt, kétaláírásos, eredeti bejelentés. Szolnoki Á. L. Munkásmozgalmi iratok. Szolnok város iratai 5450. XII. 231/1906. * * * A szolnoki kőműves és ácsmunkások munkabeszüntetésre vonatkozó bejelentésére a városi tanács sürgősen megkereste a szolnoki ipartestület békéltető bizottságát, hogy a békéltetési eljárást indítsa meg. Mivel május 9-én az ipartestület még mindig nem intézkedett, az építőmunkások panasszal fordultak a városi tanácshoz. A városi tanács sürgetésére az ipartestület jelentette, hogy békéltetési eljárást már két esetben is indítottak, de az eredménytelennek bizonyült. Végül is a munkaadók és munkások között békés úton egyezség köttetett, amely 1908. december 31-ig volt érvényben. A 23 pontból álló egyezség a munkások valamennyi követelését teljesítette, sőt előre megszabta a fizetendő munkabéreket az egyezség érvényben létéig. Ugyanakkor a munkások azt is kikötötték, hogy a megkötőn egyezség a város területén valamennyi munkaadóra és munkásra nézve egyaránt kötelező erővél bír. Figyelmet érdemel az egyezség 11. pontjának 3. bekezdése, amely a következőket rögzíti:,,kijelentik a munkások, hogy a szerződés lejártáig amerikai bojkottot nem rendeznék". Ez egészen új módja volt a munkásosztály gazdasági harcának a kapitalizmusban. Az amerikai bojkott vagy amerikázás ugyanis a munka ütemének szándékos lassítását jelentette abból a célból, hogy béremelést vagy munkaidő-csökkentést harcoljanak ki a munkások a tőkésektől. Ezt a módszert különösen az 1906-os években alkalmazta a munkásság. 385 (Az évszámot tévedésből elírták, az 1884. évi Ipartörvényről alkotott XVII. te. 163. §-ára hivatkoznak.) Mihelyt ily összebeszélések az iparhatóság értésére jutnak megszüntetésükre békéltető bizottság alakítását rendeli el, illetőleg a testülethez tartozó iparágaknál a testület békéltető bizottságát eljárásra utasítja. A békéltető bizottság az illető iparág önálló iparosai és segédei által külön külön választott hat iparosból és hat segédből, illetőleg a testület békéltet» bizottságánál a bizottság hat iparos tagjából és hat segéd tagjából áll. A bizottság elnöke az elsőfokú iparhatóság, illetőleg annak elnöke; jegyzője az iparhatóság által kirendelt - jegyző. A bizottság a megválasztás után azonnal összeül és a megbékéltetés iránt tanácskozik. 136