Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

Ilyen körülmények között a kormány azt ajánlotta az udvarnak, hogy egyezzen meg a koalícióval, vagy fegyverekre támaszkodva vessen véget az ellenállásnak. Bécs az utóbbira határozta el magát. Királyi biztost nevezett ki, aki a katonaság és csendőrség segítségével 1906. februárjában feloszlatta az országgyűlést. A képviselőház erőszakos feloszlatása után a kormány az ellenálló vármegyékbe szintén királyi biztosokat küldött ki, és 1906. márciusában feloszlatta az ellenállást irányító „koalíciós vezérlő bizottságot" is. 1906. áprilisában az udvarral létrejött megegyezésben a koalíció feladta a nemzeti követeléseket, elállt attól, hogy a hadseregben a magyar vezényleti és szolgálati nyelvet bevezessék, vállalta az állami költségvetésnek 1905-6. évre való megszavazását, hozzájárult a katonai létszám emeléséhez, és elismerte a már előzőleg megkötött kereskedelmi szerződések Magyarországra nézve is kötelező voltát, sőt az önálló vámterület követelésétől is elálltak. Ennek ellenében Bécs hozzájárult egy koalíciós kormány létrehozásához, amelynek miniszterelnökéül Wekerle Sándort jelölték. A polgári demokratikus forradalom megoldásra váró kérdései, amelyek 1905-6-ban különös élességgel kerültek napirendre, nem nyertek megoldást. A tömegek ösztönös forradalmi mozgalma minden erővel a kérdések radikális (383) megoldását siettette, az SZDP vezetősége azonban nem használta fel az alkalmat, hogy a demokratikus forradalom kérdéseit, a parasztság földéri folytatott harcát megoldáshoz segítse, a demokratikus jogokat kiharcolja, a függetlenség kérdését napirendre tűzze, hanem ellenkezőleg: szembefordult a demokratikus torradalom alapvető kérdéseivél, és a választójogi reformok ígérete fejében nyíltan a Habsburgok oldalára állt. Ebben található a legfőbb politikai oka annak elsősorban, hogy 1905-6-ban a demokratikus népforradalom elodázódott Magyarországon. 89. Szolnok, 1906. március 22. A megye alispánjának rendelete a jászapáti főszolgabíróhoz •. a tiszasülyi cselédsztrájk letörésére csendőri karhatalmat vegyen igénybe és a résztvevők ellen indíttasson bűnvádi eljárást „Főszolgabíró úr! Jászapáti Arról értesültem, hogy Tiszasülyön Breuer Ignácz birtokosnál a gazdasági cselédek strejkoltak, vagyis a szolgálatot összebeszélve 15-en egyszerre elhagyták. Az elöljáróság mint elsőfokú cselédügyi hatóság a cselédeket karhatalom alkalmazásának kilátásba helyezése mellett határozatilag kötelezte a szolgálatba való visszatérésre, ezen határozatot ma másod fokon helyben hagytam. A szolgálatnak ily tömeges módon egyszerre való elhagyásából azonban arra lehet következtetni, hogy itt komolyabb bajok előjelei forognak fen, nevezetesen, hogy az 1876. évi XIII. t ez - 110. §ának (384) esetei és esetleg bűnvádi utón is üldözendő dolog forog fen. 383 Gyökeres, alapos, végleges megoldás 384 Szövegét lásd a 373. lábjegyzet alatt. 134