Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)
84. Tiszaíöldvár, 1899. lebruát 28; A tiszai alsójárás íőszolgabírájának jelentése az alispánnak a járás területén leíolyt mezőgazdasági munkásmozgalmakról „1837 1899. ki. Tekintetes Alispán Ur! Szolnok 7075/1899 sz. rendeletére a szoezial-demokratikus mozgalomról tisztelettel a következőkben terjesztem elő jelentésemet. 1. A szoczialisztikus-irányú mozgalom járásom területén 1897 Márczius hó első felében kezdődött. Azon év február havában ugyanis Czegléden munkás congresszus tartatott a melyen járásomból is megjelent néhány munkás; ezek, valamint két szentesi apostol, névszerint Békési Imre és Farkas Imre, a congresszusról hazajövet annak határozatához képest bejárták a községeket s a munkásokat arra izgatták, hogy a) szervezkedjenek b) az angariat (fogattad való szolgálattétel) és a robotot (370) töröljék el c) az aratási szerződéseket ne tartsák be. Az izgatókat egyik község - T(isz)a Sas - akkori elöljáróságának indolencziaja (hanyagsága) folytán nem sikerült tetten érnem, de nyomon követtem őket s az ellenük megindított kihágási eljárás során mindegyiket 100-100 Fttal büntettem. Az izgatói hatása első sorban abban nyilvánult, hogy a munkások a legtöbb községben, de különösen T(isz)a Sason, T(isz)a Kürthön, Czibakházán, T(isza) Földváron, Csépán, K(un)sz(en)tmártonban, T(isza) Vezsenyen, T(isza)N(agy) Réven, és Rákócziban elkezdettek titkon gyülekezéseket tartani, és a „földművelő" czimü Várkonyi István által szerkesztett lapra pénzt gyűjteni. Először T(isza)Sason, majd T(isza)Földváron és Rákócziban ugrattam szét ilyen titkos gyülekezést; a többi községben csak utólag jött ilyen gyülekezés tudomásomra. A szervezkedés első eredménye az volt, hogy munkás csoportok keresték fel a földbirtokosokat és kérték, hogy engedjék el az u. n. angáriát, vagyis a hányados kukoricza földek után való különféle szolgáltatásokat. Daczára figyelmeztetéseimnek, a legtöbb birtokos engedett, s az angáriát elengedte; a melyik nem engedte el, annak a felvállalt hányados kukoricza földjét nem munkálták meg, hanem ott hagyták. Hangzott már ekkor a hevesebbek szájából, hogy az aratási sezrződéseket sem fogják megtartani. A birtokosok ekkor értekezletet tartottak és elhatározták, hogy nem engednek semmit az aratási szerződésekből, ennek daczára még mielőtt az aratás elkövetkezett, igen sok birtokos már előre felbontotta a szerződést, félve annak be nem tartásától és más munkásokat fogadott más vidékről, midőn pedig az aratás elkövetkezett, s az egész járásban megtagadták a munkások az aratási és cséplési szerződések betartását, egy-két kivétellel minden birtokos engedett, s a munkások béremelésre irányzott követelését a rossz termés daczára teljesítette. A sztrájk jellegű mozgalom tehát elérte azt az eredményt, hogy a munkabérek ugy a hányados kukoriczánál, mint az aratásnál és csép 1 ésnél felemeltetbek, a robot, vagyis az aratási szerződésben különféle előnyökért kikötött vegyes napszám és az angaria pedig elengedtettek. 2. A mozga^m lefolyása nem volt teljesen békés természetű. így az azon év Junius havában Czibakházán megakadályozták, hogy a hirdetett napszámért az arra hajlandók munkába álljanak; még ugyanott az oda érkező hevesmegyei munkásokat az ottani munkások megtámadták, s midőn e miatt hármat közülük letartóztattam, ezek megszabadítására másnap 80-100 ember jött be hivatalom s-zék370 Olyan napszámos munka, melyet a szegényparasztság a földbirtokos vagy nagygazda számára a kapott részesbérlet vagy aratómunka, kölcsönkapott iga fejében végzett 126
