Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

állásától megakarja fosztani s ausztriai - birodalomba provincia (328) gyanánt beolvasztani, a magyar nemzetnek vagy harczot kell vivni országos lételéért, mit anyj viszontagságok között ezer éven át feltartott, vagy alá kell irnia kitöröltetését a nemzetek sorából s országos lételéről le kell mondania. . ...... ^ A honvédelmi bizottmány nem hiszi, hogy lehessen magyar, ki ez utolsót-választaná s a haláltoli félelemből a nemzet halálát aláírná, azért tehát védnünk kell magunkat -, védenünk azon erős hittel, hogy a melly nemzet el van határozva élni - az mint nemzet nem halhat meg; s nem lehet, hogy az igazságnak istene egy senkit meg nem támadó, s csak nemzeti lételének fentartásához, ragaszkodó nemzet szent harczát meg nem áldoná. Ugy látszik nemzetünk ellenségei ép e napokban vették, s részint veszik végrehajtásba azon tervet, mely a volt nádor irományai között is feltaláltatott, t. i, hogy 9 oldalról támadják meg hazánkat s irányozzák támadó seregeiket az ország szive, felé. És ámbár seregeink a Bánátban a ráczok ellen éppen most nevezetes győzelmet vivtak ki, ámbár Hurbán (329) rabló csordái Trencsénből kiűzettek, más részről azonban Arad félé Erdélyből túlnyomó ellenség tört be. Poson táján pedig Nádast az ellenség bevév én, az által Poson tarthatlan ponttá vált, s az ország védelmét az ország határ széleitől beljebb össze pontosítani szükségessé vált. Most van itt az időpont, melly nemzetünk létele felett határozni fog, s mellyr hek a magyar nemzet ősi dicsőségéhez híven kiállására minden erőt concentrálni (330) kell. .. A honvédelmi bizottmány megvárja, hogy mindenki, kinek keblét önzéstelenül betsületes honszeretet lelkesíti, ezen rendeletet sikeresiteni szent kötelességének ismerendi. Pest 848. évi december 16-án a honvédelmi bizottmány Elnöke Kossuth Lajos" Négyoldalas, kézzel, tintával írt, eredeti, tisztázat. Szolnoki A. L. Jász-Kun-Kerületek levéltára, 1848. 1. kötet 1991. szám. * * * W

indisch.gr

aetz 1848. december 13-án seregével átlépte a magyar határt, s megindította támadását hazánk ellen. A magyar főerők élén ekkor már új parancsnok állott. A schwecháti vereség után Móga tábornok lemondott, s Kossuth a tábornokká előléptetett Görgey Artúrt nevezte ki utódjává. Bár Kossuth gyakorlati útmutatásokkal és tettekkel igyekezett befolyásolni a hadmüveletek alakulását, Görgey csupán saját elképzeléseit volt hajlandó követni. Nem várta be az erősítések megérkezését, és a Duna mindkét partjáról ellenállás nélkül visszavonult. Közben rövid idő alatt az egész Dunántúlt kiürítette, és ezalatt Windischgraetz előrenyomult. December 31-én így Kossuth előtt már nyilvánvalóvá vált, hogy Görgey hátrálása miatt a főváros alig védhető. Másnap azután megkezdődött a főváros kiürítése. A honvédelmi bizottmány Debrecenbe tette át székhelyét, hogy ott sikerrel szervezhesse tovább a haza védelmét. . A honvédelmi bizottmány azonban vasúton csak Szolnokig. juthatott el, s innen szekereken utazhatott tovább. A továbbutazáshoz szükséges szekereket mintegy 3000-et - a Nagykunság (Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Madaras és Kunhegyes) 24 óra alatt állította ki. 328 Tartomány 329 Húrban Jozef Miloslav szervezte meg a szlovák fegyveres szabadcsapatokat a magyar forradalom elleni harcra 330 összpontosítani 100