Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)
telephelyének létrehozását, a mosógépgyártás Téglásra telepítését vagy a Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi telephelyének létesítését is. Mindemellett mégis megemlítették, hogy mivel a gépipar 2/3-a akkor budapesti telepítésű volt, fejlesztésük elsősorban mégis Budapesten lett volna gyorsan megoldható. A II. ötéves terv során az iparágak közül leginkább a gépipar volt az ipar decentralizációja mellett, hiszen ennél a tárcánál összesen 7 üzem vidékre telepítéséről beszélhetünk, amely egymagában több mint a könnyűipar és az élelmiszeripar vidékre telepített üzemeinek száma összesen (ezek esetében 6 üzemről volt szó). A KGM ipartelepítési politikáját messze konkrétabbnak és hatásosabbnak tartották, mint a többi tárcákéit: a minisztérium rendszeresen megszerezte a vidéken felszabaduló laktanyákat és egyéb katonai épületeket, de kezdett gyakorlattá válni, hogy a vidéki telepítés előtt 1-2 évvel tanműhelyeket létesítettek a szakmunkás-utánpótlás biztosítása érdekében (pl. a szentesi Kontakta telepítésénél). Jellemzően az ipari egységek kitelepítésének első időszakában a budapesti pártszervezetek részéről meg nem értés mutatkozott: a vezetők többször a vidékre telepítés veszélye (!) miatt mozgósítottak a dolgozók között és „nyugtalan hangulatot keltettek”. Előfordult, hogy a vidéki telephely helyett továbbra is a fővárosi részleget fejlesztették más forrásból, emiatt a legfelső vezetés javasolta az érintett vállalatoknál a maximális budapesti létszámkorlát meghúzását.408 Noha országszerte nagy reményeket fűztek az iparszerkezet decentralizációjának végrehajtásából adódó budapesti ipari egységek vidékre telepítéséhez, mindebből a II. hároméves tervidőszakban még nem sok minden valósult meg.409 Szolnok megyébe pedig ebben a tervidőszakban érdemben megszerzésével is. A Gorjanc Ignác vezette jászberényi gyárban először egy év kísérleti üzem után, 1958-ban indulhatott meg a sorozatgyártás. A II. hároméves terv végéig csak a híres Super-100-as hűtőszekrényből 8 ezer darab készült. Részletesebben: MNL OT TŰK. XIX-F-6-hb. Az 1955. november 21-én lezajlott miniszteri értekezlet jegyzőkönyve; Mi van az 1200 hűtőszekrény mögött? In: Szolnok Megyei Néplap, 1959. július 9.; KISS E. 2003. 32-34. p. 408 MNL OL M-KS-288-25/1961/11 .ő.e. Jelentés a vidéki ipartelepítés helyzetéről. 1961. október 20. 193-204. p. Megjegyzés: tanulságos, hogy a Kádár János által is támogatott ipari decentralizációs programot a vezető réteg egy része időnként tudatosan zátonyra tudta futtatni. Az „ellenállás” a magas párt- és állami tisztviselőktől a kabaré vezéreiig terjedt. Utóbbira jó példa Salamon Béla „Nem megyek Bogdányba ” című jelenete. A II. hároméves terv végrehajtása során bontakozott ki ismét nyilvánosan az a decentralizációs vita, Budapest és a vidék ipari súlyának egymáshoz képesti egyenlőtlen arányának megszüntetéséről szólt. A vita első felvonása még az 1930-as évekre tehető. Ekkor két nézet csapott össze: az egyik, később győztes nézet a kérdés lényegét Budapest iparának fellazításában, az importhelyettesítést szolgáló új gyárak vidékre telepítésében látta. A másik, alulmaradt álláspont - Ruisz Rezső vezetésével - a területi adottságok tényszerű felméréséből indult ki. Emlékeztetőül: Ruisz az ország és az agrártérségek 182
