Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
volt: a selejt döntő része az I-es és Il-es üzemekben képződött, amelyek még mindig a technológia pontatlanságával küzdöttek.201 Az ipari termelés termelékenységének emelése és az önköltség csökkentése jegyében összehívott jászberényi MDP pártaktíva-értekezleten is téma volt a gyár gyenge teljesítménye. Itt - országos felsőbb utasításra - elhatározták, hogy drákói szigorral fognak fellépni mindenféle pazarlás ellen és továbbszervezik az energia- és széntakarékossági mozgalmat: „a kényelmeskedést fel kell számolni, semmiféle kéz-kezet mos politikát ezen a téren nem lehet megengedni 202 A következő pártaktíva-ülésen a gyárral kapcsolatos újabb problémák kerültek napirendre. Elhangzott, hogy nem léptek fel kellő eréllyel a társadalmi tulajdon fosztogatása ellen, arra hivatkozva, hogy a lopások zömét egyszerű dolgozók követték el, akik ellen nem kell eljárni. A gyári lopások zöme a büntetendő 200 Ft-os kategórián belül mozgott, a korabeli törvények pedig csak az ennél nagyobb értékű lopásokat kezelték bűncselekményként - amit a pártaktíva helytelen és liberális politikának minősített, amivel minél gyorsabban szakítani kell.203 Nem voltak tehát hatásosak azok az „általános éberségi intézkedések”, amelyeket még a gyár tervezésekor írtak elő. A portaépületnél ugyanis női és férfi motozó helyiségek épültek, az üzemet sodronyfonat-kerítés övezte világító lámpatestekkel, belépni csak igazolással lehetett, a gyáron belül pedig 20 személyes őrszoba vigyázta elméletileg a rendet.204 Volt még mit tenni az üzem területén a széntakarékosság terén is, hiszen a Fémnyomó egyik vezetőjének beszámolója szerint még az ülés ideje alatt is égett az a - korábban már említett - 15 vagonnyi széntömeg, amelynél a hanyagság miatt öngyulladás jött létre és hónapok óta nem tudták eloltani. Voltak, akik mindenféle következmény nélkül 2-3 napot nem mentek be dolgozni. Elhangzott, hogy pl. az edény gyártás megkezdésekor azért volt olyan sok a selejt, mert a dolgozók nem értettek hozzá és nem volt, aki betanítsa őket. A Fémnyomó vezetői szerint a dolgozók még mindig nem érezték a magukénak a gyárat, ugyanis az alig 2 éves üzemnek csak ablakbetörésekből 50-60 ezer forintos kára keletkezett. A nemtörődömségre jellemző, hogy a tapasztalatlan, korábban a mezőgazdaságban dolgozó munkásokkal a művezetők egyáltalán nem törődtek, és csak akkor néztek rájuk, ha már 201 Uo. 1954 évi éves és IV. negyedévi mérlegbeszámoló elemzése. 1-5. p. MNL JNSZML XXXV. 42-1-12. ő.e. Pártaktíva-értekezletek 1949-1956. Az 1954. augusztus 3-án lezajlott pártaktíva-értekezlet anyaga. 203 Uo. Az 1954. október 27-én lezajlott pártaktíva-értekezlet anyaga. 204 MNL OL XIX-F-6-h. 104.d. GH IV. kötet. Általános éberségi intézkedések megoldása. 82
