Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
ruhában. Ezt a mutatványt nem sokan vállalták, viszont egy ilyen karcseréért 150 Ft-ot is fizettek, ami akkor nagy pénznek számított. A laborban a laboránsok ólommal fedett asztalokon dolgoztak: kezüket állandóan mosni kellett a ráragadt ólomtól, fehér köpenyük pedig egy nap alatt fekete lett. „Az üzemben dolgozó ólmozókat havonta vizsgálták, de a laborban dolgozókra senki sem figyelt. ” A laboránsokra nem csak az ólom, hanem a salétromsav gőze is veszélyként leselkedett, amely - mivel az elszívó fülkék nem működtek - néha olyan sűrűn gomolygott a dolgozók körül, hogy ki kellett futni a szabadba friss levegőért. Az eleve rossz berendezéseket csak évek múlva cserélték le. Télen a laborban nem volt fűtés, sőt még fűtőtest sem. Az itt dolgozó lányok/asszonyok úgy próbáltak melegedni, hogy vasvázas fa székük alá rezsót tettek, illetve egész nap járatták az izzító kemencéket. Mindenesetre egész télen lódén kabátban kellett dolgozni. 115 A gyári lakótelep kezdetben 4 db kétemeletes épületből állt, kiegészülve a kultúrházzal. Mellettük még hosszú ideig álltak a felvonulási épületek, amelyek hevenyészett barakkok voltak. A gyár és a lakótelep messze esett a várostól, a buszok csak ritkán jártak. A dolgozók döntő többsége fiatalokból állt, így a szórakozást többnyire helyben kellett megoldani. Egy hosszú barakképület egyik felében igazi „késdobáló” jelegű kocsma foglalt helyet. „Ide járt szórakozni a gyári munkások és az építők színe-java. Az összes szórakozást persze a csapolt sör jelentette, amit addig lehetett inni, amíg a fizetés futotta. Az épület másik fele vegyeskereskedésként működött, ahol mindent lehetett kapni, igaz, csak az akkori ellátás színvonalán Persze ennél a szolnoki boltokban sem volt nagyobb a választék. Idővel a lakótelep mögötti földeket kiparcellázták a dolgozók között, amelyeken konyhakerteket hoztak létre, jelentősen javítva ezzel az élelmezés színvonalán. 1954-ben már tyúkólak is épültek a gátoldalban, sőt az egyik dolgozó kicsiny istállót épített két tehénnek: tejet leginkább tőle lehetett beszerezni. így keveredett a mezőgazdaság az iparral, egészen látványos módon.116 A Tiszamenti Vegyiművekben a termelés az első években veszteségesen, rossz műszaki-gazdasági mutatókkal folyt. Fordulatot az 1955- ös év hozott, amikor először sikerült teljesíteni, majd túlteljesíteni az előírt tervet. Ebben az első igazgatót, Ruzsányi Tivadart váltó Gór Nagy Sándornak voltak elévülhetetlen érdemei. Emiatt a TVM 1956 augusztusában megkapta a kitüntető „élüzem” titulust.117 KOCSINÉ Bagdi Eszter: Emlékeim a szolnoki Tiszamenti Vegyiművekről. Magánkiadás. Szolnok, 2013. 8., 20., 30-31. p. 116 Uo. 5., 9., 11-14. p. 117 KATONA ZS. - PRÓDER I. 2011. 27-28. p. 50
