Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

IV. A II. hároméves tervidőszak (1958-1960)

amelynek okaként azt adták meg, hogy „a tsz-be belépő családok nem a megkívánt mértékben és munkaintenzitással vettek részt a közös gazdálkodásban, munkában. ” A mezőgazdasági keresők részaránya az összes keresők körében 1958 és 1960 között 43,6%-ról 36,3%-ra csökkent. A hároméves terv indulásakor a szakképzett munkaerő még meglévő feleslege már az 1958. év második felétől megszűnt, sőt 1959-ben a legtöbb területen már hiány mutatkozott szakképzett munkaerőből (pedig mindeközben mintegy 80 ezer fiatal és 50 ezer felnőtt szerzett szakképzettséget). Jelentős hiány mutatkozott mérnökökből és közgazdászokból: előbbiek körében főként az építész-, a kohó- és a vegyészmérnökök hiánya volt a legégetőbb, noha a három év alatt 5300 mérnöki oklevelet és 19.600 ipari technikusi bizonyítványt osztottak ki.414 A „kapun belüli munkanélküliség” már az 1950-es években sem volt ismeretlen jelenség, de a mezőgazdaság kollektivizálása során felszabaduló hatalmas számú munkaerő ebben a tekintetben is jelentős változást okozott az 1960-as évek első felében. A teljes foglalkoztatottság erőltetése a vállalatokat gyakran olyan létszám megtartására kényszerítette, amely gyakorlatilag az üzemi kapun belülre helyezte a munkanélküliséget: egyes számítások szerint az adott teljesítmény akár harmadával kevesebb létszámmal is elérhető lett volna!415

1960-ban, a II. hároméves terv utolsó esztendejében népszámlálást tartottak Magyarországon. Az 1960. évi népszámlálás azért is érdekes, mert megmutatja, hogy az előző népszámlálás, 1949 óta a két szocialista tervidőszak során mekkora és milyen átrétegződésen ment át az ország népessége.416 Mindemellett 1959 év végére vonatkoztatva az OT kiadta „A foglalkoztatottság területi struktúrája” című kiadványát is, amelyből több jellemző összefüggés kiolvasható.417 Az adatokból megállapítható, hogy az ország népessége 8,2%414 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. Isz.: 00110/1/1960. Jelentés a II. ötéves terv beruházásainak irányáról és előkészítéséről. Munkaerőhelyzet. 1-2. p.

415 CSIKÓS-NAGY Béla: A XX. század magyar gazdaságpolitikája. Tanulságok az ezredforduló küszöbén. Akadémiai Kiadó, Bp., 1996. 155. p.

416 Munkánkban elsősorban a népesség szocialista típusú társadalommá való átalakítása (iparosítás, kollektivizálás) kap hangsúlyosabb szerepet, azonban a népességszám alakulásának vizsgálatánál nem szabad megfeledkeznünk az itt nem tárgyalt egyéb befolyásoló tényezőkről sem (lásd „Ratkó-korszak” magas születésszáma vagy az 1956- os forradalom utáni tömeges, mintegy 180 ezer főt érintő kivándorlás demográfiai vesztesége).

417 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. Isz.: 2-00271/1960. „A foglalkoztatottság területi struktúrája” című anyagot, amely az 1959. év végi helyzetet tükrözte, az OT küldte át az ÉM Városépítési Tervező Vállalatának 1960. november 16-án. Utóbbi szerv ugyanis a Nagyalföld településhálózatának megtervezését kapta feladatául, amelyhez szüksége volt bizonyos kiinduló adatokra.

187