Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
III. Újabb politikai fordulatok árnyékában: Az "eredeti" II. ötéves terv előkészítése. Három év középtávú gazdasági terv nélkül (1955-1957)
Az I. ötéves tervidőszak elhibázott, erőltetett iparosítása, valamint az 1956-os forradalom miatt a következő több éves szocialista népgazdasági tervre végül 3 esztendőt kellett várni a megelőző terv befejezése után, amely 1958- ban kezdődött el. Az 1955-ös egyéves terv után az 1956-os év „a levegőben lógott”, már ami a valamely népgazdasági tervciklushoz való tartozást illeti. 1956-ban elvileg elindult volna a II. ötéves tervidőszak, azonban ebben az esztendőben a tervről végül semmilyen véglegesített koncepció vagy törvény nem született. Az MDP KV utoljára az 1956. július 18-21-i ülésén foglalkozott a II. ötéves tervvel, ahol - az egyre elkeseredettebb hangulat lecsillapítása érdekében - jelentéktelen módosításokat is végrehajtottak rajta. Ám a terv sarokszámai lényegében semmit sem változtak. Ebben az esztendőben a belpolitikai események már jócskán felülírták a gazdaságpolitikai kérdések fontosságát. Jellemző, hogy a KV ezen ülésén az első és legfontosabb napirendi pont Rákosi Mátyás „önként” való lemondása volt vezető tisztségeiről. Az MDP élére Gerő Ernő került (a személycsere nyilvánvalóan szovjet utasításra zajlott le). A szovjetek ezután - a robbanásig feszült gazdasági és politikai helyzet okán - Rákosit eltüntették az országból: a Szovjetunióba kellett távoznia. Innen 1971-ben bekövetkezett haláláig már nem is térhetett vissza. Eközben a halogatott II. ötéves terv kálváriája tovább folytatódott, sőt előállt az az érdekes helyzet, amely egyedülálló a magyarországi tervgazdálkodás történetében: egy középtávú tervet csak annak eredeti indulási időpontja után 6 évvel, 1961-ben kezdtek el ténylegesen.336 A magyar népgazdaságot 1956 végén, 1957 elején ért veszteségek nagyságát 20-22 milliárd Ft-ra, vagyis a nemzeti jövedelem mintegy ötödére becsülik. Ebben benne van az elpusztított anyagi érték, a sztrájkok miatti termeléskiesés, az anyag- és energiahiány okozta károk, valamint a csökkenő munkaintenzitás és termelékenység negatív hatása is. Az ország egyensúlyi állapota 1956 őszére alapvetően felborult, az amúgy is súlyos gazdasági feszültségek a harcok, a sztrájkok, a szén- és energiahiány miatt tovább éleződtek. Szétesett a központi irányítás, ezzel együtt meglazult az állami és pénzügyi fegyelem, felrémlett a tömeges munkanélküliség, az elszabaduló 336 Az 1955-ös átmeneti tervév és az 1956-os esztendőnek a forradalomig eltelt időszaka sem telt el új létesítmények átadása, illetve építése nélkül Szolnok megyében. 1955-ben adták át a TVM új erőművét, amely Közép-Európa első hulladék-meleggel működő erőműve volt. 1956 tavaszán kezdte meg működését Jászberényben a kicsiny Műtrágyaszemcséző Üzem és szintén ekkoriban indultak meg a Tisza Cipőgyár II. számú gyárépületének építési munkálatai. Utóbbi építkezéssel kapcsolatban különlegességnek számított, hogy az országban Martfűn használtak először előregyártott falelemeket. Üröm volt viszont az örömben, hogy ugyanitt toronydaru híján a tetőszerkezet felrakásához egy síneken mozgó vaskocsit kellett emeletről-emeletre vontatni... In: Szolnok Megyei Néplap, 1955. április 13.; 1956. április 27.; 1956. június 27. sz. 142
