Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
mezőgazdasági terményeket feldolgozó üzemek létesítésére kapott ígéretet.232 Kisújszállásnak ekkor csak egy baromfitelepe és 3 kisebb malomüzeme volt, valamint egy országos jelentőségű tárháza (igaz, vasúti csomópontban feküdt).233 A későbbi ipari beruházások jellegének konkretizálásánál Karcag esetében a mezőgazdasági gépgyártást látták indokoltnak „ott, az Alföld közepén”. Kiemelték, hogy az iparral egyáltalán nem, vagy csak kismértékben rendelkező városokban ipar telepítése feltétlenül szükséges (Karcag és Mezőtúr városokat nevesítették ebben a kategóriában), hiszen a felszabaduló mezőgazdasági munkaerő lekötése a mezőgazdaság jellegével összhangban álló iparral lehetséges, ez pedig „nem utolsó sorban a proletárbázis kialakulását eredményezi ”.234 Érdekes, hogy a Karcag és Kisújszállás csatájából győztesen kikerülő Karcag esetében rögtön felmerült, hogy esetleg a megyeszékhellyel azonos súlyúvá kellene, vagy lehetne fejleszteni. A TERINT kutatói ugyanis meg voltak róla győződve, hogy Szolnok, mint igazgatási központ a nagy távolság és a kedvezőtlen közlekedési adottságok miatt nehezen tudja ellátni a megye tiszántúli részének igazgatását.235 így újra és újra felmerült a kérdés, hogy célszerű lenne-e ott Karcag megfelelő fejlesztésével másik megyeközpontot kialakítani?236 2.4.1. Meg nem valósult karcagi nagyipari beruházások: a temperöntöde és az új téglagyár tervezése Karcag városának sokáig húzódó és végül meg nem valósuló országos jelentőségű nehézipari nagyberuházása a Központi Temperöntöde és MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 14.d. Kisújszállás fejlesztése. TERINT Területrendezési Osztály. 1951. szeptember 14. 233 MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 5,d. Megyék: Szolnok megye. MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-1. 21.d. Szolnok megye. Fejlesztési terv III./2. Az alföldi agrárvárosok társadalomszerkezetének mesterséges átalakítási törekvéseiről már szóltunk Jászberénnyel kapcsolatban. Meg kell azonban jegyezni, hogy más városcsoportnak is volt része akkoriban hasonló jellegű eljárásban: ide tartozott pl. Kalocsa és Veszprém, amelyeket mint „klerikális központokat” kívánt a központi vezetés proletarizálni. Máshol a TERINT és az OT iratai rendszeresen Szolnok kedvező közlekedési adottságait (és fekvését) emelik ki. Az eltérés oka minden valószínűség szerint a lebombázott és csak ideiglenesen megerősített, így elégtelen egyetlen szolnoki Tisza-híd volt. 236 MNL OL TERINT TŰK. XXVI-A-l. 14.d. 93
