Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
kérdése volt napirenden. A kenderfonoda telepítésével kapcsolatban különbség abban mutatkozott, hogy a korábban előtérbe helyezett Debrecen környéki telepítést az értekezlet levette a napirendjéről és felvetette annak középtiszántúli vagy dunántúli telepítésének lehetőségét. A gyár Tiszántúlra való telepítése nyersanyag- és készáru-szállítás szempontjából kedvezőbbnek tűnt, éghajlati szempontból viszont a dunántúli telepítés látszott ésszerűbbnek (bár a szélsőségesebb tiszántúli éghajlat sem volt tragikus ebből a szempontból). Fontosabb volt azonban, hogy a két országrész, mint lehetséges helyszín összehasonlításából egyértelműen a Tiszántúl került ki győztesen mind energia- , mind munkaerő-, mind pedig politikai szempontból. Az üzem konkrét helyszíneként „Szolnok környékét”, közelebbről Mezőtúr vagy Karcag térségét vetették fel, amelyek közül Mezőtúr tűnt a legelőnyösebbnek. Ezen az ülésen a telepítési helyszínt véglegesen továbbra sem döntötték el.221 A soron következő ülésre az új lengyár és a kenderfonoda tárgyában 1951. május 4-én került sor. Ekkor a kenderfonoda telepítési helyéül már egyértelműen Mezőtúrt fogadták el. Igaz, hogy a március 28-i és a május 4-i ülés között az OT és a KÖM közötti levelezésben még Karcag és Szekszárd városának neve is felmerült, mint lehetséges telepítési helyszín. Szekszárddal egy idő után már nem foglalkoztak, a két Szolnok megyei város közül pedig egyértelműen a mezőtúri helyszínt tartották kedvezőbbnek a vizsgálatokat követően.222 A mezőtúri telepítés szakmai szempontból is előnyösebbnek látszott, hiszen az alapanyag ÉK-i és DK-i termőterületeinek központjában helyezkedett el, kedvező közlekedési lehetőségekkel. A munkaerő és az energia - az OT vizsgálatai alapján - teljes mértékben biztosítva voltak. A beruházás teljes, végleges keretösszegéről ekkor még nem lehetett tudni a pontos számokat, meg kellett várni a Könnyűipari Beruházási Vállalat vezetőjének jelentését az ezzel kapcsolatos közelmúltbeli, Szovjetunióban tett tanulmányútjáról. A gyár üzembehelyezését ekkor 1953 III. negyedévére tették. A dunántúlival szemben a mezőtúri telepítésnél néhány százezer Ft-tal magasabb költségek látszottak a beszerelendő klímaberendezések miatt.223 A Mezőtúri Kenderfonoda a beérkezett adatok alapján végül 43 millió Ft-ból épült volna meg és a népgazdaság mintegy 5500 tonnás hiányából egymaga 3600 tonnát tudott volna bepótolni teljes felfutás esetén (ezt 1954-re 221 Uo. 222 Uo. Jelentés az 5000 orsós kenderfonoda telephelyének kijelölésével kapcsolatos 1951. április 24-i előzetes szemleútról. Uo. Jegyzőkönyv az OT Beruházási és Telepítési Főosztályán 1951. május 4-én megtartott értekezletről. Tárgy: len- és kenderipar 1952-ben induló országos jelentőségű beruházásai. 89
