Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
hogy a zömmel átképzősökből a gépek mellé állított gyári munkásság még nem tudta elsajátítani a gépek helyes kezelési technikáját. Kiderült, hogy a termelés közben előforduló rengeteg állásidő 2/3-a anyaghiány miatt következett be és csak decemberben 273 munkaórát töltöttek el a dolgozók beszélgetéssel, fecsegéssel és lógással. A művezetők döntő többsége nem ellenőrizte a rájuk bízott munkásokat, így igen sok volt a selejt, bár a kezdeti időszakhoz képest már csökkent. A munkafegyelem nagymértékű lazaságára jellemző, hogy csak ebben a negyedévben 224 napra rúgott az igazolatlan hiányzások száma.199 Az 1953-as teljes termelési év mutatta meg, mire is képes az újonnan épült gyár valójában: ekkor az éves tervhez képest a befejezett termékeknél csak 34%-os tervteljesítést értek el, ami a IV. negyedévben mindössze 9%-os volt. Ez elsősorban az anyaghiányból, a géphiányból és az anyagellátás teljes tervezetlenségéből fakadt. Különösen az I-es és a Il-es műhelyekben volt nagymértékű a tervszerűtlenség és szervezetlenség. Mivel itt a termelés beütemezését csak papíron oldották meg, jelentős volt a túlóráztatás és szembetűnő a munkafegyelem lazasága, ráadásul itt próbálkoztak az új technológiából adódó kísérleti gyártásokkal, ami gyakori gépátállításokhoz és rengeteg állásidőhöz vezetett. Általános volt a munkaerő szakmai és műszaki képzettségének alacsony szintje, a szakmunkásállomány pedig teljesen elégtelen volt, pl. a kiemelt fontosságú alumínium-hegesztés- és szerelés terén egyáltalán nem rendelkezett a gyár szakmunkásokkal. Az előző évhez hasonlóan a munkaverseny csak papíron volt meg. Nagyobb hidegben az energiaellátás zavarai miatt időnként le kellett állítani a termelés egyes szakaszait, mert a kazánház rossz szenet vett át. A tervekkel ellentétben a munkások szállításánál is komoly gondok akadtak, hiszen a megrendelt buszok nem érkeztek meg, így a meglévő két busznak többször is fordulni kellett, hogy valamelyest megoldódjon a munkások szállítása. Ráadásul a buszokat igénybe vevő dolgozók rendszeresen jegy nélkül utaztak. Az 1953-as év összefoglalásaként a mérlegbeszámoló az előre nem látást, a szervezetlenséget, a tapasztalatlanságot és a hanyagságot adja meg - hasonlóan az akkori országos trendekhez.200 Az 1954-es mérlegbeszámoló is lényegében megegyezik az előző két évével, bár ebben már a túlzott tervezésre és a rendszeres rohammunkára is panaszkodnak: „több feladatot kaptunk, mint amennyit a biztonságos és gazdaságos termelés elveit betartva elbírtunk”. Ebben az évben a gyárnak már 9 H.M. és 18 polgári gyártmány beindítását és folyamatos termelését kellett végrehajtania. Az anyagfelhasználás a rengeteg selejt miatt továbbra is pazarló MNL JNSZML XXIX-1-9.d. A Fémnyomó- és Lemezárugyár 1952. IV. negyedévi mérlegbeszámolója. 1-4. p. 200 Uo. 1953 évi éves és IV. negyedévi mérlegbeszámoló elemzése. 1-5. p. 81
