Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
vonatkozott, így ebben az esetben is fennállt a bizonytalanság.187 A gyár termékeinek kiinduló anyagát réz híján ugyanis az Ózdi Hengerműből való lágyvas tárcsák adták, így a szovjet helyett a magyar gyárak technológiáját voltak kénytelenek átvenni. Ebben az esetben anyaghiány miatt mégsem valósult meg a beruházási cél, amely a tüzérségi hüvelyek gyártását gazdaságos és korszerű gyártási módszerekkel írta elő.188 A város határában kijelölt terület jellege tanyavilág volt, az ipartelep környékén szétszórva tanyaépületek álltak. A kisajátítandó 25,6 ha terület nagyobb része szántóterület, kisebb része legelő volt. Az ipartelepítés a meglévő főutak vonalvezetésének megfelelően és a táji jelleg szem előtt tartásával történt. A szolnoki Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal a Zagyva árvízvédelmi töltéseinek magasságát 100 m-es tengerszint feletti magasságra tervezte, míg az addig mért maximális vízállás a közeli dűlőút fahídjánál mérve 98,9 m volt a tenger szintje felett.189 A talajviszonyok megnyugtatónak tűntek, így az épületek különleges alapozást nem igényeltek.190 Az új gyár építésével kapcsolatban még a mai napig élnek a városban és környékén azok a történetek, amelyek a munkálatok idején az ide vezényelt rabokról szólnak. A keringő történeteknek van valóságalapja, ugyanis 1951. decemberében a munkaerőhiány (amely ekkor már országosan előforduló jelenség volt) csökkentésére a gyár beruházási főelőadója az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult segítségért. Kérésüknek helyt adtak a minisztériumnál, így hamarosan 400 fő elítélt munkába állítása történt meg Jászberény határában, akiknek munkáját őrbódékból figyelték.191 Az építendő új ipari üzemhez lakások építésének tervezése is elengedhetetlen feladat volt, hiszen főként a gyár beindításához nem jászberényi munkaerővel is számoltak. A környékről verbuvált munkások és dolgozók összességét ugyanis nem lehetett ingáztatni a lakóhely és a munkahely között. A kerecsendi ipartelepítéshez eleinte 48, később 100 lakást terveztek megépíteni, ezenkívül pedig javasolták egy 4 tantermes iskola, egy 60 gyermek befogadására alkalmas napköziotthon, valamint egészségház, orvosi rendelő és 400 személyes kultúrház felépítését is.192 Jászberényben 187 Uo. GH IV. kötet. Gépészeti műleírás. 341/1. 188 Uo. GH I. kötet. 1951. február 28. 189 Uo. GH ül. kötet. Magasépítés - mélyépítés. Uo. GH I. kötet. Összefoglaló műleírás az 52.47-es törzsszámú munkahelyről. 1951. április 10. HEGEDŰS Kálmán: 15 éves a jászberényi Hűtőgépgyár. Kézirat. Szolnok, 1970. MNL OL XIX-F-6-h. 104.d. GH I. kötet. A kerecsendi létesítmény vázlatos ismertetése. 79
