Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

Az újonnan telepítendő üzemet eredetileg a heves megyei Kerecsend település határában tervezték felépíteni egy erdős völgykatlanban, azonban az eredeti helyszínen több nehezen áthidalható műszaki, építési és egyéb probléma is akadt, ezért inkább a frissen az iparosítás útjára lépett Jászberényt szemelték ki az új üzem helyéül. A kerecsendi építkezéssel kapcsolatos gondokat több pontba foglalták:- a területre könnyű belátás nyílt az Egert és Gyöngyöst összekötő 22-es számú országút 5. számú kilométerkövétől, amely még inkább tágult volna a kivitelezés során megkezdődő fakitermelés következtében - ne feledjük, hadiipari beruházásról beszélünk- az eredeti helyszínen igen magasak lettek volna a mélyépítési költségek

„vízszerzés szempontjából a közeli Eger patak alig jöhetett számításba, mert könnyen kiszáradhat” - áll a helyszíni jelentésben, ezen kívül pedig a nagy távolság és a magasságkülönbség miatt várhatóan átemelőtelepre és távjelzőberendezésre is szükség lett volna. Lényegében ugyanez vonatkozott a Laskó patakra is- további gondot jelentett az ipartelepnek a településtől való távolsága (6 km), az ezzel kapcsolatos vasútvonal kiépítése erdősdombos terepen, ami igen megemelte volna a költségeket (mintegy 10 millió forint lett volna csak a vasútépítés költsége). A vasútvonal kiépítéséig a közúton való anyagszállítás sem lett volna egyszerű a domborzati viszonyok miatt- a gyárhoz kiépítendő „menekülő út” is előnytelennek tűnt: a fenti útba torkollott volna bele, mintegy 8%-os emelkedéssel

végül kiderült, hogy a telepítés jóval nagyobb földmunkákat igényelt, mint az előzetes tervszámítások azt sejtetni engedték.

A kerecsendi nehézségek egy 1951. február 28-án keltezett, az Építésügyi Minisztérium által kiadott irat szerint már ismertek voltak az illetékesek előtt, akik azonban ekkor még ragaszkodtak az eredeti helyszínhez. 181 Tavasszal viszont már egyértelműen Jászberény volt megjelölve az „élelmezésipari gépgyár” építésének helyszínéül. Az új ipari üzemhez a kellő számú munkaerőt áthelyezésekkel és átképzős tanfolyamok beindításával kívánták biztosítani. Az Aprítógépgyárhoz hasonlóan számításba vették a környéken dolgozó falusi munkásokat is. Tudták, hogy vonatok és autóbuszok *

MNL OL XIX-F-6-h. 104.d. GH I. kötet. Építésügyi Minisztérium. Vll/Település- és Épülettervezési Főosztályon megtartott X/Bizalmas Tervbíráló Értekezletről. 1951. február 28. 1-6. p.

76