Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

át a népgazdaságnak, sőt szó volt a nyugati atombombákról és „pestisbombákról” is.107

A gyár nemcsak a tervezés esetében, hanem a nyersanyag beszerzésénél is külföldi partnerekre szorult. Úgy tervezték, hogy a nyersanyagok egy része Szczecinen108 és Trieszten keresztül érkezhet a tenger felől, és a kikötőkben rakják vasútra, míg más részüket, a piritet és a foszfátot Romániából, Bulgáriából és Csehszlovákiából biztosították már az 1951-es esztendőre is. Sőt, 1952-re a Szovjetunió kilátásba helyezte, hogy minden mennyiségben tudja garantálni a foszfát szállítását Magyarország részére.109 A nyersanyagot és a készterméket elsősorban vasúton tervezték szállítani, azonban még mindig nem zárták ki teljesen a tiszai vízi út kihasználásának lehetőségét sem, ugyanis Szolnokig elméletileg ezer tonnás teherhajók is közlekedhettek (bár ekkorra a Tiszán való szállítás gyakorlata még nem alakult ki, így a költségek is bizonytalanok voltak, nem is beszélve a megfelelő kikötő és a drótkötélpálya hiányáról). A munkaerő szállítását a Cukorgyárhoz hasonlóan busszal tervezték, a már meglévő cukorgyári buszjárat 2 km-es meghosszabbításával. Ehhez azonban rendbe kellett tenni a Szolnok-Tószeg közötti utat, amely akkor nagyon rossz állapotban volt, különösen a város külső részén. Az „általános éberségi intézkedések” keretében a gyárat betonkerítéssel tervezték körbevenni, amelyen belül rendészeti őrség és portaszolgálat is működött. Ide tartozott még a 15 tagú, a gyár területén lakó állami tűzoltó egység is. A gyakori, sokszor messzire kiömlő kénsav által okozott baleseteket merülőszivattyúkkal tervezték elhárítani, amely balesetvédelmi eljárás ekkor ismeretlen volt a Magyarországon korábban épült, hasonló profilú üzemek esetében. 110

Megkezdte működését vegyiparunk büszkesége, a Tiszamenti Vegyiművek. In: Szolnok megyei Néplap, 1952. június 11. 47. szám 1. p.

Érdekes, hogy a korabeli magyar iratok még mindig a város régebbi német nevét (Stettin) használták.

109 MNL OL TERI NT TŰK. XXVI-A-1. 37.d. Szolnoki Kénsavgyár. Tervfeladatot Jóváhagyó Bizottság jegyzőkönyve. Az 1951. március 6-án lezajlott ülés 2.1 tárgy sorozati pontjáról. 5-11. p.

110 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45.d. 207.; 782-785. p.

48