Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
fő az igazgatásban dolgozott, 17 fő egyéb beosztású. A szakmunkás állományt részben a Hungária Vegyi- és Kohóművek lebombázott pápai kénsav- és műtrágyagyárának volt dolgozóiból, részben szolnoki munkavállalókból (a Budapesti Kénsavgyárban való átképzés után), részben pedig különböző rokoniparokból tervezték verbuválni. Segédmunkásokra zömmel Szolnokról, Tószegről és Abonyból számítottak. Műszaki kádereket a Vegyiművek Beruházási Vállalat kénsav csoportjából és a Budapesti Kénsavgyárból vártak, de számoltak fiatal, egyetemen akkor végzős szakkáderek Szolnokra telepítésével is. A legfontosabb, valamint az üzem számára éjjel is szükséges szakkáderek részére 4 db 2 emeletes lakóház felépítését tervezték 48 lakással.100 A szakmunkaerő toborzásán túl komoly gondot jelentett a gyártáshoz szükséges korszerű, külföldi eljárások beszerzése is. Magyarországon a kontakt kénsavgyártás a fejlettebb külföldi államokhoz képest nagyon lemaradt, hiszen amióta 1924-ben a Budapesti Kénsavgyárban megkezdték a gyártást, a magyar technológia nemigen fejlődött. Egy új gyár esetében érdemes volt a legkorszerűbb technológiát beszerezni, amelyre csak külföldi piacról, külföldi cégektől volt remény. A külföldi cégek felé való orientálódás már 1947-ben megindult, ugyanis a Hungária Vegyi- és Kohóüzem háború alatt elpusztult üzemét már akkor nyugati technológiával kívánták újjáépíteni. A kénsavgyártásban évtizedek óta ismert és elismert külföldi cégek lehetőséget is adtak a legújabb berendezésekkel felszerelt üzemeik megtekintésére. A magyarországi politikai fordulat után, 1949 végétől egyre inkább a Szovjetunió irányába történtek próbálkozások a hiányzó technológia megszerzésére, ám 1950 tavaszán a tárgyalások megszakadtak, mivel a szovjetek nem vállalták a szállításokat. A magyar érdeklődésre hasonló profilú csehszlovák vállalatok sem vállaltak munkát arra hivatkozva, hogy saját terveik megvalósításával vannak elfoglalva. így a magyar fél ismét a nyugati cégekhez fordult. Ezek közül a francia KREBS cég ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnek mind a szállítási határidők szempontjából, mind gazdaságosság tekintetében, így a külkereskedelmi szervek közreműködésével 1950 szeptemberében megkötötték a szállítási szerződést.101 A tervek és a leszállítandó berendezések vételára 190 millió frank volt.102 100 Uo. 658-659. p. A beruházással kapcsolatban felmerült még a svájci ELEX, a svéd CELLECO és NORDENGREN, a francia KUHLMAN és MORITZ, az INDUSCHIMIE és a LURGI cégek ajánlata, de magyar részről érdeklődött a GANZ és a LÁNG Gépgyár is. MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45.d. 144., 182. p. MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45.d. 660-661. p. Külföldi eljárás alkalmazása. Tőkés államokban alkalmazott eljárás felhasználása. 46
