Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
közelébe telepítése szükségképpen egy nem tervezett, új települést hozott volna létre a CIKTA Cipőgyár és Rákócziújfalu mintafalu között.92 * A kénsavgyár körüli viták végére 1950. május 19-én tett pontot Gerő Ernő, Vas Zoltán és Zsofinyecz Mihály miniszterek „kiszállása”,971 akik döntöttek a végleges telephelyről, az ún. VIII. számú fúrás mellett. A Budapestről érkező 9 fős delegációban ott volt többek között Cséky Sándor, Telegdi Sándor és a VÉNV képviselői is. Az egész napos program során előbb a szolnoki, majd a martfűi lehetséges telepítési helyszínre látogattak el.* 94 Tulajdonképpen az ő döntésük megerősítésére ült össze a TERINT-ben a Helykijelölő Bizottság 1950. július 13-án. Ekkor fogadták el a szolnoki telepítést azzal a kikötéssel, hogy a gyárat lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy emiatt kevés tanyát kelljen lebontani, viszont a városhoz minél közelebb kerüljön.95 Tehát ismételt tárgyalások és értekezletek után 1950. május 19-én egy miniszteriális bizottság várospolitikai okokból úgy döntött, hogy az ipartelepet Szolnoktól D-re a szolnoki (jobb) parton, a várostól 6 km-nyi távolságra, az ún. Sármai-tanya környékén helyezik el. Szinte hiába volt a sok előzetes vizsgálat más helyszíneken, egy viszonylag kedvezőtlen adottságú, ám az iparosítandó Szolnokhoz közelebb fekvő területet jelöltek ki véglegesen, amelynek a rossz talajviszonyai és a Tiszától való jelentős távolsága tetemes többletköltséget jósoltak előre. A gyár üzembehelyezését korábban 1951. december 31-ében határozták meg, így a hosszas hercehurca után immár gyorsan a tettek mezejére kellett lépni és meg kellett kezdeni az építkezést, ami 1950 augusztusában meg is indult.96 Megnyugodhattak hát a TERINT részéről is, hiszen az 1950. május 18-i értekezleten Telegdi Sándor, a TERINT igazgatóhelyettese a következőket mondta: „3 hónap óta a kérdés lényegében MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45.d. 322. p. Jelentés az új kénsav- és szuperfoszfátgyár telepítési kérdéséről. Ea.: Dr. Molnár István. Gerő Ernő ekkor - mindazon túl, hogy Szolnok országgyűlési képviselője volt - államminiszteri és külkereskedelmi miniszteri tisztséget töltött be. Ő volt a gazdaságirányítás csúcsszerve, a Népgazdasági Tanács elnöke is. Vas Zoltán az OT elnökeként, Zsofinyecz Mihály pedig nehézipari miniszterként utazott Szolnokra. Forrás: BÖLÖNY József: Magyarország kormányai 1848-1975. Akadémiai Kiadó, Bp., 1978. 94 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45.d. 372. és 406. p. MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45.d. 192. p. Jegyzőkönyv a Helykijelölő Bizottságnak a Területrendezési Intézetben 1950. július 13-án megtartott ülése 3./ tárgy sorozati pontjáról. MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45.d. 666. p. Bemházás ismertetése. Általános ismertetés. Összesítő műleírás. 44
